Jogellenes elkülönítésnek minősítette korábban, első fokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a győri Kossuth általános iskolában kialakult helyzetet. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert az önkormányzat ellen, mert a Kossuth iskolában a többi városi fenntartású intézményhez képest nagyon magas a cigány etnikumhoz tartozó, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya.

Az önkormányzat azzal érvelt, hogy az iskola körzetében eleve nagyon sok roma származású család él, akik ráadásul ragaszkodnak az iskolájukhoz. A szabad iskolaválasztás keretében a szülők döntöttek úgy, hogy ebbe az intézménybe – ahol egyébként a hátrányos helyzetűek oktatására, nevelésére képzett pedagógusok is dolgoznak - íratják be a gyerekeiket.

Az első fokú bíróság ezt nem vitatta, sőt azt is megállapította, hogy Győr esetében nem aktív, hanem passzív szegregációról van szó, ám a hatályos jogszabályok értelmében ez is sérti az egyenlő bánásmód követelményét. E miatt kötelezte az önkormányzatot a jogsértő helyzet megszüntetésére.

Ezt a határozatot az önkormányzat megfellebbezte, a jogerős határozatot ma a Győri Ítélőtábla mondta ki. A testület részben megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét. A roma gyerekek esetében a tábla is megállapította a jogellenes elkülönítés tényét. A halmozottan hátrányos gyerekek ügyében viszont nem indíthatott volna keresetet az alapítvány, hiszen ezt csak személyhez fűződő jogsérelem esetében tehetné meg. Az ítélőtábla szerint azonban a hátrányos helyzet nemcsak romákat érint, s ez az állapot nem is része a személyi jognak.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kuratóriumának elnöke, Mohácsi Erzsébet az ítélethirdetés után azt hangsúlyozta az újságíróknak: a romák jogellenes elkülönítése ügyében az ítélőtábla is egyértelműen nekik adott igazat. Elismerte ugyanakkor, hogy a Kossuth iskola két éve már nem indít első osztályt, s ez azt mutatja: Győr föl akarja számolni a jogellenes állapotot.