Schmitt-ügy: a tudományon vernék el a port

A kormányoldal a tudományra próbálja hárítani a plágiumbotrány felelősségét – ez az általános vélemény tudományos körökben a köztársasági elnök lemondása után. Pedig a kormány semmilyen segítséget nem adott a Semmelweis Egyetemnek a jogi szempontból is bonyolult ügy megoldásához.

A Schmittet jelölő kormányoldal a tudományra próbálja hárítani a plágiumbotrány felelősségét – ez az általános vélemény tudományos körökben Lázár Jánosnak a köztársasági elnök lemondását követő parlamenti felszólalása után. A frakcióvezető szavaiból úgy tűnt, hogy közvetve Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorát és általánosságban a magyar tudományt is hibáztatja a kialakult helyzetért. Szerinte az időközben lemondott rektor „nem futamodhat meg”, le kell dolgoznia a mandátumából még hátralévő három hónapot, de ez „nem bizalomvesztés” a részükről (sem Lázár János, sem a Fidesz-frakció, sem az Országgyűlés nem munkáltatója a rektornak, így ezt a kijelentést nehéz értelmezni – A szerk.) Az egyetemen viszont kifejezetten a bizalomvesztés jelének tekintik, hogy a NEFMI – példátlan módon – haladéktalanul bekérte a szenátus ülésének jegyzőkönyvét az esemény után (Schmitt Pál doktori címének visszavonásáról titkosan szavaztak a szenátorok, vagyis a résztvevők által leadott szavazatok milyensége nem derülhet ki a jegyzőkönyvből, ugyanakkor a dokumentum névhez kötve rögzíti a szavazást megelőző hozzászólásokat). 

Az is egyértelmű, hogy a Schmitt-ügy kezelésének módja miatt feszültség van a kormány(párt) és az egyetem között – csak az nem világos, hogy ennek pontosan mi az oka. A rektor ugyanis már a tényfeltáró bizottság „tényfeltárása” idején jelezte, hogy állásfoglalást fog kérni Réthelyi Miklóstól, a felsőoktatásért felelős minisztertől, amit a vizsgálat lezárásakor meg is tett (mint emlékezetes, Réthelyi bontatlanul küldte vissza az egyetemnek az elsőként neki megküldött vizsgálati jelentést). Az ügy ismerői közül néhányan most azt állítják: a kormányzat valójában azt várta (volna) el az egyetemtől, hogy az SE a jelentés alapján azonnal fossza meg a doktori címtől Schmittet, de közben őrizzék meg azt a látszatot, hogy a kormánynak semmi köze az ügyhöz. (A két, egymástól független forrásunk által is megerősített információt az egyetemen kérdésünkre cáfolták.)

Ami bizonyos: a kormány semmilyen segítséget nem adott az egyetemnek a jogi szempontból is bonyolult ügy megoldásához. Az 1993 előtti doktori címek megsemmisítésével kapcsolatos hatáskörök egyáltalán nem egyértelműek: a 2005-ös felsőoktatási törvény (amire hivatkozva az SE Réthelyihez fordult) a csak 1993 óta létező PhD-fokozatokkal kapcsolatban telepít jogokat a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz és a felsőoktatásért felelős miniszterhez. A korabeli törvény a kari és az egyetemi doktori tanácsokra bízza a fegyelmi ügyek kezelését. Schmitt doktorija esetében a doktori tanács állásfoglalása alapján a szenátus döntött – ilyen testület azonban egyetlen olyan jogszabályban sem szerepel, amely a dr. univ. címekkel kapcsolatban hatásköröket állapít meg. Ugyanakkor az egyetemi autonómiához a hatályos jog szerint is hozzátartozik, hogy az intézmény az általa kiadott címet visszavonhatja. 

Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökének közleménye szerint az egyetem jogszerűen járt el, a MAB-nak pedig itt – Schmitt Pál korábbi nyilatkozatával ellentétben – nem lett volna hatásköre (a felsőoktatási törvény a MAB-ot is csak a PhD-fokozatokkal kapcsolatban említi). Schmitt ugyanakkor világossá tette: fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen.

Lázár János a Schmitt Pál lemondását követő parlamenti felszólalásában azt is kifejtette: a tudomány világában elmaradt a szembenézés azzal, hogy a rendszerváltás előtt, illetve a rendszerváltás időszakában születtek olyan tudományos fokozatok, amelyek mögött nem volt valós teljesítmény. A frakcióvezető szerint a tudománynak meg kell újulnia, mégpedig a vezetőktől kezdve. Hogy pontosan mit vagy kiket ért ezalatt, azt nem részletezte – Pálinkás József, az MTA elnöke (aki fideszes képviselőként kapott bizalmat az akadémikusoktól) mindenesetre azt felelte lapunk kérdésére, hogy az MTA megújulása jelenleg zajlik (átalakították az akadémiai doktori eljárást, új etikai kódexet fogadtak el), és a folyamatot eddig a kormány szimpátiája kísérte.

Pálinkás kijelentette: sem ok, sem kapacitás nincs az egyetemi doktori címek teljes felülvizsgálatára – már csak azért sem, mert a legjobb meggyőződése szerint legfeljebb a disszertációk kicsiny töredékénél lehetnek a most feltárthoz hasonló hiányosságok, és személyes véleménye szerint inkább az „ideológiához közeli” tudományterületeken.

Az elnök hangsúlyozta: ő maga az Atommagkutató Intézetben 1977 és 1993 között egyetlen olyan esettel sem találkozott, amikor valaki érdemtelenül, más eredményét a sajátjaként feltüntetve próbált tudományos fokozatot szerezni. – Akinek egy címmel vagy egy személlyel kapcsolatban konkrét gyanúja van, forduljon a címet kiadó egyetemhez, biztos vagyok benne, hogy meg fogják vizsgálni az ügyet. Immár precedens is van rá – hangsúlyozta az MTA elnöke.

Szimpátiatüntetést tartottak Tulassay Tivadar mellett hétfőn a Semmelweis Egyetem oktatói, hallgatói és dolgozói. A távozó rektor (háttérben) is megjelent az eseményen és köszönetet mondott a kiállásért
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.