A saját bort mérgezni is bűncselekmény, a betörőt lelőni nem
A jogalkotó meglehetősen talányosan határozta meg, mit is használhatunk a tulajdon védelmére – mondta a Közbeszédben a vácszentlászlói eset kapcsán a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Kabódi Csaba, az ELTE büntetőeljárási tanszékének vezetője.
A szakembert a vácszentlászlói mérgezéses haláleset ügyében kérdezték. A feltételezések szerint egy gazda fagyállót önthetett a borába, mert folyamatosan loptak tőle, és így akarta elejét venni az újabb bűncselekményeknek. Ebből az italból fogyaszthatott az a később elhunyt férfi, aki másoknak is eladott a borból. A meglopott ember tagadja, hogy fagyállót tett volna a borba; azt állítja, hogy a tolvajok minden mozdíthatót elvittek tőle, és lehetséges, hogy közben beleittak a kertben tárolt vegyszerekbe is.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoz, emberölés miatt, a tanúkihallgatásokról, illetve azok tartalmáról egyelőre nem nyilatkozik. A rendőrség 29-én kapott bejelentést arról, hogy a gödöllői járáshoz tartozó Vácszentlászlóról hat fiatal került kórházba mérgezés gyanújával. Az elsődleges szakértői vélemény szerint mindannyian fagyállót ittak, és attól lettek rosszul. Egyikük állapota már a kórházba kerüléskor is életveszélyes volt. A harmincéves férfi vasárnap elhunyt. A rendőrség a nyomozásban toxikológus bevonásával arra is keresi a választ, hogy pontosan milyen és mennyi folyadékot ittak a fiatalok. Azt is ki akarják deríteni, hogyan jutottak hozzá a fagyállót tartalmazó italhoz.
Kabódi Csaba azt mondta, a gazda ebben az esetben nem hivatkozhatna megelőző jogos védelemre, ehhez ugyanis valamilyen módon előzetesen figyelmeztetni kell a behatolót a lehetséges veszélyre, amely ráadásul nem lehet olyan, hogy a behatoló életét veszélyeztesse. Nemcsak azért, mert a tulajdon védelmével szemben más ember élete elvehetetlen, de ez a szabály is – hívta fel a figyelmet a szakember.
A gazda akár hivatkozhatna arra, hogy kertészmérnökként sok veszélyes vegyszert tart, de azok tárolásának is megvannak a maga szabályai, amelyeket, ha nem tartanak be, gondatlanságból veszélyeztethetnek másokat – tette hozzá a tanszékvezető. De szerinte inkább arról van szó, hogy a férfi attól tartott, megdézsmálják a borát, és ezért került bele csapdaként a méreg, így szándékosságról lehet szó. Az biztos, hogy ez nem jogos védelem a jogtalan támadással szemben, elég lett volna adott esetben a hashajtó is – szögezte le a professzor.
A jogalkotó egyébként meglehetősen talányosan határozta, illetve nem határozta meg, mit használhatunk a tulajdon védelmére – véli Kabódi. A jogszabály ugyanis csak annyit mond ki, mi nem használható a behatolókkal szemben – például a más életének kioltására alkalmas eszköz sem –, „pozitív szabályt” azonban nem ad. Kicsit olyan ez, mintha a törvényhozó hátrébb lépne és azt üzenné a tulajdonosnak: nem tudlak megvédeni, oldd meg magad, a kockázatot pedig viselje a behatoló – mondta a professzor.
Az ugyanakkor biztos, hogy a birtokvédelemnek vannak ésszerű határai, amelyeket nem szabad átlépni – tette hozzá. Ha egyébként kiderül, hogy a gazda maga tette bele az üvegekbe a fagyállót, és a palackokat olyan helyre tette, ahol a tolvajok járhattak, egyszerűbb lehet a bíróság dolga, de egyelőre még az sem bizonyított, hogy élet kioltására alkalmas folyadékról van szó.
Jogos védelem: furcsa helyzeteket produkálhat az élet
Más források szerint teljesen egyértelmű a helyzet: ha a gazda valóban fagyállót öntött a borába, minimum gondatlan emberölés miatt kell felelnie. Rosszabb a helyzete viszont, ha a tolvajok elleni védekezés gyanánt mérgezte meg az italát. Ekkor ugyanis szándékos emberölés lehet a vád: bár nem kívánta más halálát, de belenyugodott abba, hogy tettének következményeként valaki az életét vesztheti.
Az új büntető törvénykönyv (Btk.) egyértelműen azt üzeni: úgy véded magad vagy a vagyonodat, ahogyan csak akarod, de ölni nem szabad – fogalmazott Magyar György ügyvéd.
A Btk. szerint valóban „nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet”.
Tehát a házát mindenki bekamerázhatja, a kertjét villanypásztorral védheti, zárt területen csapdákat helyezhet el, s engedéllyel tartott fegyverrel a jogtalan behatolót akár lábon is lőheti. Magyar ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogos védelem esetén – néhány kivételtől eltekintve – a bíróság az arányosságot és a szükségességet továbbra is vizsgálni fogja.
Vagyis: bizonyára nem arányos védekezés a szilvafákat olyan medvecsapdával védeni, amely akár maradandó testi fogyatékosságot is okozhat. De szerinte lőni sem lehet arra, aki csupán néhány kiló gyümölcsöt akar lopni.
A jogos védelem további feltétele, hogy a támadás és a védekezés időben egybeessék – hangsúlyozta az ügyvéd. Ha a betörő elszaladt, az utcán a lopás miatt már nem célszerű puskával lövöldözni utána, mert könnyen lehet, hogy a károsult is bíróság elé kerül – magyarázta.
A Btk.-ban szerepel ugyanakkor néhány kivétel: a „jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna”, ha azt éjjel, fegyveresen vagy csoportosan személy ellen követik el. Ebben az esetben a védekezésnek gyakorlatilag bármilyen eszköze megengedett – hangsúlyozta Magyar György.
Ugyanez igaz akkor is, ha valakinek a lakásába hatolnak be, és azt éjjel, illetve fegyveresen vagy csoportosan teszik. Ekkor lőni is szabad, és a védekezésre kényszerített fél akkor is büntetlen marad, ha a betörő életét veszti.
A vélelem szép jogi kategória, de nem a Btk.-ban – emelte ki az ügyvéd. Bizonyos esetekben vélelmezni kell például az apaságot is, de azt bíróság előtt meg lehet támadni. Ha viszont abból a vélelemből indulunk ki, hogy az éjszakai betörő gyilkolni is akart, a feltételezést Magyar szerint utóbb elég lesz megdönteni, főleg ha meg is halt.
Az ügyvéd ezért úgy gondolja, az egyelőre nem létező bírósági gyakorlat segít majd az eligazodásban, hogy meddig terjedhet a megelőző védelem, és milyen eszközök engedhetők meg egy személy elleni támadás elhárítása érdekében.
Szerinte annyi viszont máris látszik, hogy az új szabályozás miatt előfordulhatnak elég különös helyzetek. Ha például valaki buliba hívja magához egy ellenlábasát, aki késő este gyanútlanul bemegy a vendéglátó lakásába – ahol persze nincs semmiféle összejövetel –, aki őt lelövi, elég nehéz lesz kideríteni az igazságot. De Magyarnak van még abszurdabb példája is: jönnek a betlehemesek az utcán, kezükben pásztorbottal, amit valaki támadófegyvernek is láthat, és ezért akár védekezhet is.
Amúgy a vácszentlászlói eset is elég fura – ismeri el Magyar –, hiszen a feltételezések szerint valaki legfeljebb a saját borát mérgezte meg, és ez mégis bűncselekmény lehet. Ha viszont a gazda a pincéjében alszik, és lelövi a betörőt, az tulajdonképpen rendjén van.
