Újraszabályozhatja az önkényuralmi jelképek tilalmát hétfőn a parlament, így azok használatát a jövőben csak akkor büntetnék, ha azokat a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjesztik, viselik vagy közszemlére teszik.

Eddig önmagában már az is bűncselekménynek minősült, ha valaki vörös csillagot – vagy horogkeresztet – tűzött ki, a tervezet szerint viszont vizsgálni kellene, hogy az egyébként szinte megfoghatatlan köznyugalom sérelmet szenvedett-e.

Egy biztos: a vörös csillagos sörmárka terjesztését a módosuló szabályok szerint bizonyosan nem lehet majd büntetni. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy egy május 1-jei majálison a kommunista pártok prominensei megjelenhetnek-e csillaggal a zakójuk hajtókáján. Az eddigi büntetőeljárások szinte kivétel nélkül hasonló cselekmény miatt indultak, és a strasbourgi emberi jogi bíróság kivétel nélkül az elítélteknek adott igazat.

Ezért valószínűleg szerencsésebb lett volna, ha a büntető törvénykönyvet úgy módosítják, hogy a célzatot vizsgálják. Ha valaki kifejezetten az önkényuralmi rendszerek népszerűsítése érdekében viseli az ominózus jelképeket, azokat marasztalják el, hiszen a mások emberi érzékenysége szinte megfoghatatlan. Valakit a sörmárka is zavarhat, másokat meg akár egy vörös csillagos zászló sem.

A Ház hétfő délután - a napirend előtti felszólalások és az interpellációs blokk után - szavaz az önkényuralmi jelképek szankcionálásáról szóló kormányjavaslatról. Ennek előzménye, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) februárban április 30-ai hatállyal megsemmisítette a büntető törvénykönyv azon rendelkezését, amely az önkényuralmi jelképek használatát generálisan tiltotta. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a szabályozás túl tág, mivel a jelképhasználatot általában szankcionálja, és ezzel aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

A kormány ezután készített új javaslatot, amelyhez csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek, de ezeket az előterjesztő nem támogatja. Ezért a parlament hétfőn elfogadhatja a módosítást, ami azért lényeges, mert így az hatályba léphet április 30-án, tehát az eddigi tilalom megszűnésekor.

Szintén hétfőn dönthet a parlament arról, hogy bővíti azoknak a körét, akik részt vehetnek a nemzeti eszközkezelő programjában. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslata alapján ez a lehetőség azon devizahitelesek előtt is megnyílik, akiknek tavaly adódtak fizetési nehézségeik. Emellett az eszközkezelő Budapesten és a megyeszékhelyeken legfeljebb húsz, egyéb településeken maximum 15 millió forint forgalmi értékű ingatlanokat vásárolhatna meg: mindkét esetben öt-ötmillió forinttal nőhet az értékhatár.

Szavazás lesz a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény módosításáról is, ennek révén egyszerűbben nyithatnának magyarországi befektetési számlát a külföldön élő magyarok.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló javaslat esetében még csak módosító indítványokról döntenek. Köztük arról a bizottsági javaslatról, amely a szemétszállítási díjaknál a 2012. áprilisi árakat venné az idén július 1-jétől esedékes tízszázalékos csökkentés alapjául. E szerint a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének kilencven százalékát kérhetik el a szemétszállításért. Az indoklás szerint ez a megoldás azért szükséges, mert tavaly április és december között több helyen nagyobb mértékben emelkedtek az árak.

Hétfőn nem kezd új törvényjavaslat tárgyalásába, de több indítvány részletes vitáját is lefolytatja az országgyűlés. Így szó lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól, köztük arról a fideszes módosító javaslatról, amely a közszféra egyes foglalkozatási csoportjainak esetében az állampárti múltat - például az MSZMP-tagságot - is kockázati tényezőnek minősítené.

Ugyancsak megvitatja a Ház a negyedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó törvénycsomagban javasolt változtatásokat. Ezek között szerepel a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetőinek indítványa, ami - az Európai Bizottság aggályaira válaszul - megengedné, hogy a pártok az európai parlamenti választási kampányban a kereskedelmi médiában is ingyen hirdessenek, de a parlamenti választásra ezt a lehetőséget már nem terjesztenék ki. Vagyis: elég abszurd helyzet állna elő, hiszen az ugyanazon a napon megrendezendő szavazásokkal kapcsolatos kampányra más szabályok vonatkoznának.

Ugyanakkor szűkítenék az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét is. E tekintetben a helyzet hasonló lenne: a hivatal vezetője a kiemelt ügyeket továbbra is más bíróság elé utalhatná, de ha az adott perben az uniós jogot kell alkalmazni, nem élhetne ezzel a jogával.

Kedden elsőként a felsőoktatási törvény módosításáról nyílik vita. E szerint az állami (rész)ösztöndíjjal tanulóknak a diploma megszerzését követő húsz éven belül Magyarországon a tanulmányaiknak megfelelő ideig, s nem annak kétszereséig kellene dolgozniuk. Változás továbbá, hogy nem hallgatók nem szerződést kötnek majd, hanem nyilatkozniuk kell a feltételek tudomásulvételéről, s aki három gyermeket szül, azt mentesítik e kötelezettség alól.

Részletes vita lesz a köznevelési törvény módosításáról - így szó eshet majd arról a kormánypárti javaslatról, amelynek értelmében az iskolák húsz helyett 25 százalékkal térhetnének el a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól az első osztályosok beiskolázása érdekében.

Megtárgyalja a parlament kedden azt a kormányjavaslatot is, amely nem az öregséginyugdíj-minimumhoz igazítaná, hanem konkrét összegben határozná meg a fogyatékossági támogatást, ami később a nyugdíjakkal egyszerre emelnének. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ezt azzal indokolta, hogy a nyugdíjminimum 2009 óta nem emelkedett.
Így ez a réteg az új szabályozással jobban járhat.