Több mint egymillió aláírást gyűjtött eddig a Fidesz a rezsicsökkentés megvédéséért - közölte Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján, a Fidesz V. kerületi, Szabadság téri aláírásgyűjtő standjánál. Szerinte „egymillió-ötvenezer ember mondta azt az elmúlt négy hétben Magyarországon, hogy meg kell védenünk a rezsicsökkentést".

Hoppál Péter közölte: az elmúlt hetekben nemcsak a szolgáltatók támadták meg a rezsicsökkentés politikáját, hanem "a baloldal is színt vallott, hiszen Bajnai Gordon bejelentette (...), ha hatalomra kerülnének, akkor eltörölnék a rezsicsökkentést".

A magyar emberek azonban ragaszkodnak a közüzemi díjak mérsékléséhez, kitartanak a Fidesz politikája mellett - tette hozzá a szóvivő.
Közölte azt is, hogy aláírásgyűjtésük folytatódik.

Hoppál Péter elmondta: március 20. körül, vagyis az akció indulásakor az volt a céljuk, hogy tíz hétig dolgoznak majd a párt aktivistái. Ebből eddig négy hét telt el, és bíznak abban, hogy a következő időszakban is ugyanilyen intenzitással gyűlnek majd az aláírások. A rezsicsökkentés július 1-jével folytatódik, és "nagyon szeretnénk, ha innen még tovább lehetne lépni" - zárta szavait a politikus. 

Krekó: A zsebükön keresztül szólítják meg az embereket

Az adatokat illetően nincs semmiféle kontroll, tehát „bemondásra” működik a rendszer – jelentette ki kérdésünkre Krekó Péter politológus, a Political Capital vezetője. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a választók közvélemény-kutató intézetek által mért passzivitásának tükrében figyelemreméltó, hogy a Fidesznek egy hónap alatt sikerült egymillió támogatást aláírást összegyűjtenie.

Krekó emellett felhívta a figyelmet arra a Fidesz politikai akciója természetesen érthető, ugyanakkor jogi következménye nincs. A magyar alaptörvény, de rendszerint más nemzetek alkotmánya is tiltja, hogy „zsebre menő” kérdésekben népszavazást tartsanak. Egyértelmű ugyanis, hogy senki nem akar fizetni, és ha az adókról, illetékekről vagy akár a közműdíjakról valóban a „népre” bíznák a döntést, az eredményt borítékolni lehetne.

Ezt a korlátot ugyanakkor szerinte a „szociális” népszavazás idején már átlépte az ország, hiszen 2008-ban a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról, tehát konkrét fizetési kötelezettségekről  tartottak referendumot. Egyébként nagy sikerrel: a 2008-as szociális népszavazáson kiemelkedően magas, 50 szézalék feletti volt a részvétel, és az aktív szavazók jelentős része szavazott a napidíj és a tandíj ellen.

A politológus hangsúlyozta: a Fidesz most is jól ismerte fel, hogy a közműdíjak megfizetése a közvéleményben az egyik legkomolyabb aggályként szerepel. A mostani kormány Krekó szerint 2011-ben éppen az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében szenvedett el népszerűség-csökkenést, és most ugyanitt sikerült a kabinet támogatását jelentős mértékben növelni.

Arra a felvetésünkre, hogy ezek a rétegek az egykulcsos szja bevezetésének, az ágazati különadóknak vagy az áfa növelésének már eddig is a vesztesei voltak, s most alig nyertek vissza valamit, Krekó kijelentette: sokan a gazdasági folyamatokból csak azt értik meg igazán, amit elmagyaráznak nekik.

Az Orbán-kormány a korábbi intézkedései miatt tömegeket veszített el, ami bizonyos mértékben a közvélemény-kutatási adatokban is megjelent. Az ugyanakkor, hogyan látják a saját gazdasági helyzetüket a választók, részben függ attól is, a politikusok mit állítanak erről nekik – véli a politológus. Vagyis: a választók egy részének álláspontját – akár saját tapasztalatai ellenében is – befolyásolja az, hogy ki és mit magyaráz meg neki.

A Fidesz továbbra is nagyon hatékony abban, hogy saját intézkedéseit „eladja”, az ellenzék viszont képtelen volt lecsapni a magas labdákat – véli a politológus. Nem indítottak politikai offenzívát az alacsonyabb jövedelműek számára egyértelműen kedvezőtlen egykulcsos szja a vagy az ugyancsak a kevésbé tehetőseknek kedvezőtlen áfa-csökkentés kapcsán sem, mint ahogy azt sem tudatosították a választókban, hogy ágazati különadók hatása is a fogyasztói számlákon csapódik le.  

Miként arról is alig beszélnek – tette hozzá –, hogy az ilyen intézkedések hosszú távon mennyire lehetnek fenntarthatók, hiszen az államilag meghatározott energiaárnak hosszabb távon súlyos következményei lehetnek, s a közműdíjak emelését a kormányoldal is csak 2014-ig zárja ki.

Krekó úgy látja, hogy a politikai közbeszéd konfliktusait és témáit  továbbra is a Fidesz jelöli ki. Vagyis: szinte kizárólag a kormányoldal határozza meg, hogy miről folyjék érdemi vita – most éppen a rezsicsökkentésről, aminek megvédésére most teljes politikáját felfűzi. Az ellenzék pedig szerinte ezzel nem tud mit kezdeni, és további ígéretekkel sem tud érdemben a kormányra licitálni, mert a választók már nem hisznek a politikusok ígéreteinek. A rezsicsökkentés ugyanis maga a valóság – hangsúlyozza Krekó –, míg minden más kilátásba helyezett intézkedés csak a bizonytalan jövő.

A jövőbeni kormányok mozgásterét ráadásul szűkíti – tette hozzá –, hogy irreális ígéretekkel nem állhatnak elő, mert azokat egyszer majd számon fogják kérni. A politológus úgy látja, hogy a közműdíjakkal kapcsolatban az ellenzék is a „Fidesz kottájából játszik”, és inkább csak felerősíti a kormányoldal üzeneteit.