– Nem volt semmi meglepő – így összegezhetjük a Transparency International (TI) legújabb kutatásának amúgy lesújtó eredményeit a magyar felsőoktatást érintő korrupcióról. A pénzügyi átláthatóságért küzdő nemzetközi civilszervezet 2013-ban kiadott egy globális korrupciós jelentést, amely az oktatásban tapasztalható korrupciós kockázatokat vizsgálta szerte a világban. Ehhez a nemzetközi jelentéshez kapcsolódott a magyar TI, amely a Nézőpont Intézet Zrt. tulajdonában lévő Kutatópontot bízta meg a „Korrupció a magyar felsőoktatásban” című felmérés elkészítésére. A kutatás legfőbb megállapítása, hogy nem elég átlátható a felsőoktatás, a korrupció gyanúja pedig leginkább a Hallgatói Önkormányzatokat (HÖK) lengi be.

A Kutatópont 500 diákot kérdezett meg kérdőíves adatfelvétellel és 15 mélyinterjút készített oktatókkal, döntéshozókkal, szakértőkkel. Mint arra Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója rámutatott, a legáltalánosabb és legelterjedtebb korrupciós forma az ismerősök előnyben részesítése. Kiderült: az oktatás – a megkérdezettek szerint – kicsit becsületesebben működik, mint az üzleti élet vagy pláne a politika. A leginkább a felvételit tartják tisztának, a megkérdezettek több mint fele szerint az becsületesen működik, és mindössze hat százalék jelezte, hogy a becsületesség nem jellemző a felvételire. Ez azért is figyelemre méltó, mert a felvételi rendszeréhez hozzá szeretne nyúlni a kormányzat, újra követelményként szabva egyes helyeken a szubjektív mérlegelésnek teret adó szóbeli felvételi vizsgát. Ha ez megtörténne, a felvételi korrupciós megítélése előreláthatólag romlani fog. 

A kutatásból azt is megtudtuk, a diákok egyharmada feltételezi a tanári karról, hogy nem (vagy csak részben) viselkednek becsületesen, ami a TI értelmezésében azt is jelenti, hogy az a fajta példamutatás, amely elvárható lenne, nem igazán jellemzi a felsőoktatásban oktatókat a diákok szerint, akik konkrét példákat nem említettek, a rendszerbe ivódott korrupcióról beszéltek.

Az egyetemi polgárság körében a korrupcióval kapcsolatban a legrosszabb megítélése a HÖK-nek van: minél idősebb a hallgató, annál inkább rossz véleménye van a hivatalos diákképviseletről: a negyedévesek háromnegyede szerint a HÖK csak a saját tagjainak érdekében és nem a teljes diákságért dolgozik. A megkérdezettek a HÖK jogköreivel kapcsolatban változásokat sürgetnek. A diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek, ösztöndíjak szétosztásakor.

A kutatás felfedte, hogy az uniós pénzek körül is nagy a köd. Az intézmények a pályázati úton érkező pénzek egy részét olyan dolgokra fordítják, amelyekre nem lehetne (például működésre). Arra a kérdésre, hogy jelentené-e a korrupciót, a válaszadó diákok csupán harmada felelt igennel, ami Martin József Péter szerint ugyanakkora arány, mint amekkora a teljes lakosság körében korábban végzett kutatásból kiolvasható. – Azért nem jelentenék, mert azt gondolják, hogy úgysem történik semmi. De ebben az adatban tetten érhető a magyar társadalom közönye is – fogalmazott a TI ügyvezetője, hozzátéve, a diákok mindössze húsz százalékát érdeklik a korrupcióellenes törvényekkel kapcsolatos hírek.

Szomorú adat: a hallgatók több mint fele (61 százalék) azt választolta, ha rajta múlna, kihasználná személyes kapcsolatait, vagyis nem tisztességes úton mérettetné meg magát egy jó egyetemre való bekerüléskor. Kiderült az is: negyedük csal vagy puskázik vizsgákon. – A szabálykerülésnek hagyományai vannak Magyarországon – fűzte mindehhez hozzá Martin.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője ismertette, hogy Brüsszel kiemelt figyelmet fordít a korrupcióellenes harcra. Az EU-ban ugyanis évente 120 milliárd eurós kárt okoz a korrupció. A bizottság novemberben egy jelentést tesz közzé, amellyel ösztönözni akarja a tagállamokban a korrupcióellenes jogszabályok megszületését.