A rendőrség szerint szombaton is tilos tüntetni a Parlament előtt
A rendőrség szerdán született határozataiban megtiltotta, hogy a mintegy hetven szakszervezetet és civil szerveződést tömörítő akcióegység szeptember 29-étől meghatározatlan ideig ülősztrájkkal tüntessen a budapesti Clark Ádám téren. A BRFK hasonló döntést hozott az október 1-jére a Parlament előtt tervezett tüntetés ügyében is – jelentették be a szervezők csütörtök délutáni sajtótájékoztatójukon. A korábban D-Day néven a demokráciáért, a szociális biztonságért, valamint az emberi és munkavállalói jogok megőrzésért hirdetett demonstrációsorozat első két eseményét tehát az adott helyszíneken a rendőrség szerint nem lehet megtartani.
„Mindenkinek azt üzenjük: mi nem ijedtünk meg” – jelentette ki az egyik szervező, Székely Tamás, a vegyipari szakszervezeti szövetség elnöke. Szerinte most még egyértelműbb, hogy veszélyben a demokrácia, de meggyőződése, hogy ezzel a döntéssel a rendőrség – vagy az aktuális hatalom – öngólt lőtt, mert minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozik az általuk meghirdetett akciósorozat iránt.
Kónya Péter, az akióegység másik vezetője, egyben a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke kijelentette: hivatásos katonaként a köztársaságra esküdött fel, és arra, hogy megvédi az emberek jogait. És ezt komolyan is veszi – tette hozzá. Bízik azonban benne, hogy ezt megteszi a bíróság, amelynek három napja van rá, hogy döntsön a rendőrségi határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmükről.
Az indokolás egyébként meglehetősen fura: a Kossuth téri tüntetést egyebek mellett azért tiltották meg, mert a rendezvény esetleg súlyosan veszélyeztetheti az országgyűlés, mint népképviseleti szerv működését, illetve zavarhatja a parlamenti dolgozók munkáját. Az érvelés egyetlen hibája: a tüntetést egy szombati napra hirdették meg. Csak nem rendkívüli ülésnapot terveznek? – tette fel a kérdést Székely.
Egyébként most derült ki, hogy a Kossuth tér egy részét egy nem régen született rendőrségi határozatban ismét műveleti területté nyilvánították. A fideszes kordonbontó akció után 1686 nappal tehát eljutottunk oda, hogy a polgárok ismét nem gyakorolhatják azon állampolgári jogaikat, amelyekért az akkori ellenzék harcos képviselői keményen felléptek – hangsúlyozta Kónya.
De a rendőrség érvként hozta fel azt is, hogy azon a napon lesz a Néprajzi Múzeumban egy ékszer- és öltözetkészítési pályázat eredményhirdetése, s a demonstráció nehezítené a múzeum megközelítését. Ezt a szervezők már végképp nevetségesnek tartják, miként a 2-es villamos közlekedésének akadályozására való hivatkozást is, hiszen máskor – például a Fidesz Kossuth téri rendezvényeinél – efféle szempontok szóba sem kerültek.
A Clark Ádám téri ülősztrájk kapcsán pedig kifejezetten az volt az indok, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ami igaz, de hamarosan a fél Budapestet lezárják egy futóverseny miatt, a hét végén nem lehet közlekedni az Andrássy úton, és a sor még folytatható – a szervezők ezért elfogadhatatlannak tartják ezt az érvet is.
Arra a kérdésünkre, hogy mit lépnek, ha a bíróság a rendőrségi határozatokat nem változtatja meg, a szervezők kijelentették: változatlan időpontban új helyszínekkel próbálkoznak, tehát a tiltakozó akció reményeik szerint nem marad el. A lehetséges forgatókönyvekről egyébként folyamatosan tájékoztatást adnak majd.
A szóhasználat is fura, mert a „megtiltom” arrogáns, durva és a jelenlegi gyakorlatban nem használt kifejezés – kommentálta a határozatokat Lövétei István alkotmányjogász. A döntés viszont jogilag korrekt, hiszen a gyülekezési törvényben meghatározott korlátozó rendelkezésekre hivatkoznak, ami persze vagy helytálló vagy nem. Ezen vitatkozhatunk persze – tette hozzá –, de a jogszabály értelmezése az arra felhatalmazott szervezet, tehát a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Ugyanakkor Lövétei szerint is nyilvánvaló, hogy különös döntések születtek, hiszen számos esetben volt már tüntetés a Kossuth téren, s zártak le forgalmas csomópontokat is. Egyébként a rendőrség – amelynek működését a belügyminiszter irányítja – egy hierarchikusan felépített szervezet, s az alkotmányjogász feltételezi, hogy ez a hierarchia most is működött. Vagyis: a hatalom most valószínűleg ugyanúgy eldönt mindent, mint egykor a szocialiszmusban.
A magyar gyülekezési törvénnyel biztosan nincs baj – jelentette ki kérdésünkre Lövétei –, az ugyanis az egyik legliberálisabb Európában. Nem a jogszabályban van tehát a hiba, hanem annak értelmezésével, amelybe belefér a gárdisták felvonulása, a 2006-os Kossuth téri „kemping”, máskor meg nem fér bele egy békés tiltakozó nagygyűlés sem. De szerencsére a végső szót a bíróság mondja ki.
Garamvölgyi szerint a rendőrség alaposan mérlegelt
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek azt mondta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság alaposan megvizsgálta, hogy a megmozdulás ideje alatt és helyén milyen a közlekedés helyzete, milyen úton lehetne elterelni, és megállapították, a több helyszínre, folyamatosan bejelentett rendezvény miatt a forgalmat nem lehet elterelni. Ezért alapos mérlegelés után, a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltotta meg tüntetést.
MSZP: A Fidesz fél a szakszervezetektől
Az MSZP elnöke szerint felháborító és szégyenletes, hogy az Orbán-kormány politikai nyomást gyakorol a szakszervezetekre és eszközül használja ehhez a rendőrséget, amellyel betiltatja a szakszervezetek rendezvényeit.
Mesterházy Attila az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében azt írta: ma egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz fél a szakszervezetektől, és minden eszközzel igyekszik belefojtani a szót a tüntetőkbe.
"Azt már eddig is tudtuk, hogy a Fidesz lábbal tiporja a demokráciát Magyarországon, de hogy egy szakszervezeti tüntetést éppen a Fidesz által is aláírt Demokrácia Nemzetközi Napján tiltanak be, az a legnagyobb pofátlanság. Ezen túlmenően alkotmányellenes az intézkedés, mivel a gyülekezési törvény semmiképpen nem rendelkezik úgy, ahogy azt a rendőrség alkalmazta" - írta.
Az MSZP tiltakozik a rendőrség döntése ellen, és felszólítja a kormányt, hogy hagyjon fel a politikai nyomásgyakorlással. Az MSZP minden törvényes eszközzel támogatja a szakszervezetek, civil mozgalmak szólás- és gyülekezési szabadságát - áll a pártelnök, frakcióvezető közleményében.
