Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadó az MTI érdeklődésére jelezte: a frakcióalapításra vonatkozó szabályokat kizárólag a fővárosi szmsz határozza meg.

Az szabályzat két feltételt szab: az egyik, hogy a fővárosi listáról mandátumot szerzett jelölő szervezethez tartozzanak a frakciótagok, a másik pedig, hogy elérjék a háromfős létszámot. Ha ez a két feltétel megvan, akkor a képviselőcsoport minden biztosított jogot gyakorolhat, így például meghatározhatja a frakció működését, átnevezheti azt.

A Párbeszéd Magyarországért ugyanakkor nem az LMP-hez mint jelölő szervezethez tartozik, vagyis nem felel meg a kritériumnak. A főtanácsadó szerint a Fővárosi Közgyűlésnek kell minősítenie Kaltenbach Jenő névváltoztatásról szóló, valamint az LMP-nek a frakció megszűnésről szóló nyilatkozatát. Jelezte: az LMP nyilatkozata nem jelenti automatikusan a képviselőcsoport megszűnését. Kitért arra is, hogy a közgyűlésbe kizárólag listán juthatnak be a képviselők. Onnantól kezdve mindegyiküket egyéni képviselői jogok illetik meg, attól függetlenül, hogy tartoznak-e képviselőcsoporthoz.

A PM nevezheti magát frakciónak, de ha a testület úgy dönt, hogy ezt nem ismeri el, akkor például költségvetési támogatást sem kaphatnak – tette hozzá.

Az szmsz-t azonban mindenki másként értelmezi. Kaltenbach Jenő, az egykori LMP-frakció vezetője néhány nappal ezelőtt arra szólította fel a főpolgármestert, hogy az szmsz szerint igazgassa Budapestet és ne törekedjen az ellenzék "antidemokratikus és alkotmányellenes ellehetetlenítésére".

Utalt arra: a hatályos fővárosi szabályok szerint egy frakció önállóan dönthet a frakció nevéről és annak megváltoztatásáról. "Mivel eddig a főváros működési szabályzatának ezen részével nem volt gondja Tarlós Istvánnak, egyértelmű számunkra, hogy ennek megváltoztatásával a helyzetet kihasználva kívánja korlátozni az ellenzéki frakció működését" – fogalmazott Kaltenbach Jenő, hozzátéve: a szándék érthető, de az nem demokratikus, és nem alkotmányos.