A Pető Intézet mostani kálváriája azzal kezdődött, hogy a kormányváltás után az Orbán-kabinet Semjén Zsolt javaslatára megszüntette a fenntartó Pető Közalapítványt, és létrehozta a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit kft.-t Fehér Miklós, az Antall-kormány egészségügyi helyettes államtitkárának és Pétermann Csaba egykori ITD-H-s pénzügyi vezetőnek az irányításával. A fenntartóváltás után kezdte sürgetni a kft. vezetése, hogy a Petőhöz tartozó nagy értékű ingatlanok (Villányi úti épület, a Kútvölgyi úti központ és Kútvölgyi mellett lévő beépítetlen telek) átkerüljenek ennek a cégnek a könyveibe, de az átírás még nem történt meg. Ennek oka egyrészt, hogy korábban a megszüntetett Közalapítvány könyveiben sem voltak rendezett módon bejegyezve az ingatlanok, másrészt jogi viták alakultak ki a kft. és az Emmi között, harmadrészt az intézmény alapítóinak támogatására is szükség lenne, de közülük információink szerint az egyik nem kíván hozzájárulni, hogy az állami kft. hozzájuthasson az ingatlanokhoz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási helyettes államtitkára, Maruzsa Zoltán közben végig tisztában volt a Pető kft. körüli meglehetősen visszás és részben jogszabályellenes helyzettel, ugyanis ő tartja a minisztériumon belül a kapcsolatot a kft. vezetőségével. Tény, hogy az államtitkár sosem szólította fel írásban az intézmény vezetését, a rektort, hogy végezze el az ingatlanátvezetést, azonban igen komoly nyomást gyakorolt rá: a minisztérium megüzente, hogy amennyiben a vagyonátvezetés nem történik meg, akkor azzal megkárosítják az államot, ami a hűtlen kezelés gyanúját is felveti. Csakhogy az ingatlanvagyon (közvetetten) jelenleg is állami kézben van, azaz nem világos, miért lenne szó hűtlen kezelésről, ha a rektor az intézmény által kezelt ingatlanokat nem vezeti át egy kft. könyveibe.

Csütörtökön, amikor Balog Zoltán miniszter bejelentette a Petőnek szánt állítólagos pluszpénzt, és meglepő módon ugyanezt a Maruzsa Zoltán államtitkárt nevezte ki annak a munkacsoportnak a vezetésére, amely "a távlati tervekről, a fenntartói költségekről és az intézmény hosszú távú stratégiai jövőjéről" fog tárgyalni. A lépést az intézményben értetlenség fogadta, hiszen a minisztérium jogszerűen nem szólhat bele közvetlenül a Pető Intézet működésébe, hiszen ők a fenntartó kft.-vel állnak kapcsolatban. A fejlemények inkább azt valószínűsítik: azért van szükség az ingatlanvagyonnak a kft.-be történő átvezetésére, hogy a kormány hozzáférhessen az ingatlanokhoz, és eladhassa vagy elcserélhesse azokat. Az ingatlanszerzési szándékot a kormány többször cáfolta, csakhogy az állami tulajdonú, Fidesz–KDNP-közeli kft.-vezetőség tavaly elkészíttetett egy érték- és vagyonbecslést, melyet az akkor még működő Közalapítvány kuratóriuma elfogadott, és amelyben konkrétan az szerepel, hogy az lenne a legkedvezőbb megoldás, ha az ingatlanvagyon "üzleti célú felhasználásra" kerülne. A hasznosítási javaslatok között többek között szerepel egy VIP-kórház létrehozásának ötlete is. Az értékbecslésben egyébként az összes ingatlan értékét nevetségesen alacsony áron rögzítették (4,75 milliárd Ft), és a vagyon számbavételekor nem vették figyelembe a korábban egy nemzetközi értékbecslő cég által 120,8 millió dollárra felértékelt Pető-módszert. A Pető Intézettől független forrásokból ma már rendelkezésre állnak azok a dokumentumok, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a tervezett Budai Sürgősségi Központ mellé, a Pető Kútvölgyi úti épületébe a GYEMSZI-t költöztetnék. A GYEMSZI már meg is kereste az intézményt azzal, hogy bocsássa rendelkezésre az épület összes tervrajzát.

Péntek este világossá vált az érintettek számára az is, hogy a csütörtökön a Balog által a sajtóban bejelentett 105 millió forintos "mentőöv" egyáltalán nem pluszpénz: az összeg már eddig is a Pető költségvetésének a része volt. Maga Makk Ádám, a Pető PR-vezetője ismerte el még a Balog-féle bejelentést megelőzően, hogy "egy, a kiegészítő támogatásról szóló korábbi megállapodás miatt 1 milliárd forintos támogatás illeti meg a Pető Intézetet". A kormányváltás előtt az akkor még 2,2 milliárd forintos összeg azóta folyamatosan csökken, a pénz felhasználásának a lehetőségei pedig szűkülnek. A minimum másfél milliárd forintból működtethető intézmény költségvetéséből így félmilliárd forint hiányzik jelenleg. A most beígért "plusz" 105 millióval valójában csak a mindenképpen nekik járó többlettámogatást kapják vissza a kiegészítő normatíva jogcímén, amely az előző szerződésben augusztus 31-éig benne volt. Így semmilyen pluszjuttatásról nincs szó, és a minimális működési feltételek biztosításához további 500 millió forintra változatlanul szükség lenne.