A jogszabályt a parlament kormánypárti többsége korábban megszavazta, de a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól (AB) előzetes normakontrollt kért. A testület a törvény több pontját, így a kampány, illetve a közvélemény-kutatási adatok közzétételének korlátozására, valamint a regisztrációra vonatkozó szabályokat alaptörvény-ellenesnek találta.

A magyarországi lakóhellyel rendelkezők esetében a Fidesz a feliratkozás intézményének bevezetéséről lemondott, s a mostani tervezet szerint a választók nyilvántartásba vételének eljárási rendjét is módosítják. A javaslat szerint a kampány egészen az utolsó pillanatig tarthat majd, tehát eltörölnék azt a korlátozást, amely szerint közvélemény-kutatási adatokat a választást megelőző hatodik, politikai reklámot pedig a második napig lehet közzétenni.

Az AB kifogásolta azt is, hogy politikai hirdetést a jelölő szervezetek és a jelöltek csak a közszolgálati médiában tehetnének közzé – ezt egyébként ingyen és az országos listát állító pártoknak egyenlő feltételek mellett biztosítanák –, de a kereskedelmi rádiókban és televíziókban nem. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy az ellenzéki pártok megjelenési lehetőségét korlátozzák. Egyébként időközben elfogadták az alaptörvény negyedik módosítását, amelybe ezt a korlátozást beemelték.

A kormányoldal most valamelyest mégis visszakozik, és elfogadja az AB álláspontját, amely szerint a reklámok ilyen korlátozása akadályozza a kiegyensúlyozott tájékoztatást. A javaslat indokolásában azonban egészen megdöbbentő érvet hoznak fel: figyelemmel az időközben lezajlott alaptörvény-módosításra – amit mellesleg az AB-döntés kihirdetése után fogadtak el –, az országos listát állító pártok továbbra is csak a közszolgálati médiaszolgáltatóknál hirdethetnek.

Azok a jelölő szervezetek viszont, amelyek ilyen listát nem állítottak, politikai reklámjukat a kereskedelmi csatornákon is megjelentethetik. Az ingyenesség és az egyenlő feltételek biztosítása ebben az esetben is feltétel lesz. Ennek azonban semmi értelme, mert olyan párt, amely nem állít országos listát, a választások kimenetébe bizonyosan nem szólhat bele, tehát a gyakorlatilag esélytelen jelöltek kapnak a kereskedelmi médiában lehetőséget. Az ellenzék meghatározó pártjai viszont változatlanul hirdethetnek, a Fidesz tehát elérte eredeti célját.