Tényleg akadályozza Orbán az árvízi munkát?
Pintér Sándor belügyminiszter kért és kapott először szót a tavaszi ülésszak egyik utolsó ülésén. A tárcavezető napirend előtti felszólalásában az aktuális árvízi helyzetről és a megtett intézkedésekről adott számot a T. Ház előtt. Pintér többek között azt mondta: soha nem látott és tapasztalt árhullám alakult ki a folyón, az előrejelzések alapján a kormány június 4-én hirdette ki a veszélyhelyzetet.
A belügyminiszter elmondta, hogy a Duna jelenleg szinte teljes hosszában veszélyezteti a part mentén lakók életét és vagyonát. Közölte, hogy 807 kilométeren van árvízvédelmi készültség, ebből 191 kilométeren rendkívüli az állapot. Pintér örömmel jelentette, hogy eddig egyetlen fővédmű sem szakadt át, köszönhetően a megfelelő előkészületeknek. A politikus példásnak nevezte az összefogást és megköszönte az önkéntesek munkáját. Pintér külön kiemelte a katasztrófavédők, a tűzoltók, a rendőrök és a polgárőrök mellett a terrorelhárítók munkáját is. A belügyér szerint a helyzet nehéz és még lesznek nehéz napok, szerinte csak az összefogás és együttműködés vezethet sikerre. „Most van egység és van összefogás” – tette hozzá Pintér Sándor.
A belügyminiszter felszólalására elsőként Harangozó Tamás (MSZP) reagált. A szocialista képviselő is meghatónak és példaértékűnek nevezte az önkéntesek részvételét, majd kiemelte, hogy „önmutogatás nélkül” dolgoztak a gátakon a szocialista aktivisták is, a párt pedig „szélcsendet” biztosított a kormány számára az árvíz idejére ígért „fegyverszünettel”. Harangozó szerint Orbán Viktor csillapíthatatlan szereplési vágya ugyanakkor gyakran gátolta a munkákat; ezt a mondatot hangos bekiabálással honorálták kormányoldalról.
Harrach Péter KDNP-frakcióvezető szerint inkább dicséretet, mint kritikát érdemel az az összehangoló és koordináló munka, amelyből a kormányfő személyesen is kivette a részét.
Vona Gábor Jobbik-elnök a belügyminiszteri felszólalásra reagálva elsőként minden résztvevőnek – hivatásosoknak és civileknek is – köszönetet mondott, majd arról beszélt: ez a nehéz helyzet bebizonyította, hogy a magyarok igenis képesek az összefogásra és arra, hogy félretegyék az ideológiai nézeteltéréseket. „Sajnálom, hogy ebben a pillanatban az MSZP mégsem tudta türtőztetni magát a felszólalásában” – fogalmazott, tapsot kapva.
Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint összefogásból, bátorságból és szervezettségből is példát mutatott Magyarország az elmúlt napokban. A kormánypárti politikus kiemelte: a veszély nem múlik el ugyanakkor azzal, ha az ár elhagyja a fővárost, a Fidesz számára mindenki ugyanolyan fontos; ezért továbbra is szükség van erre az összefogásra.
„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen” – ezzel a címmel csatlakozott az árvízi felszólalásokhoz a fideszes Czunyiné Bertalan Judit is. A kormánypárti politikus többek között arról beszélt, hogy a Komárom-Esztergom megyei védelmi bizottság elnökeként személyes tapasztalatai vannak az árvízi védekezésről. Czunyiné hangsúlyozta, hogy a magas vízállás miatt soha nem látott összefogásra és helytállásra volt és van szükség. A fideszes képviselő szerint „ha akarjuk és tudjuk, akkor képesek vagyunk megvédeni magunkat”. Hozzátette: a Duna ugyan már apad, de a veszély még nem múlt el, sok helyen az áradás még csak most kezdődik. „Az erőnk nem fogyott el, a készenlétet fenn kell tartani, a figyelőszolgálatokat működtetni kell, mert bármi történhet” – fogalmazott. Czunyiné hangsúlyozta, hogy a felkészültség, az irányítás és a civilek összehangolt együttműködése bizonyította: „jó reménységünk van arra, hogy megfogjuk a vizet”. A fideszes politikusnő szerint Magyarország jól vizsgázott.
Egy kis földmutyi
A jobbikos Magyar Zoltán az árvíz helyett a földmutyiról beszélt napirend előtt. „Új földtörvény: az oligarcha tollba mondta, a kormány megírta, a Fidesz megszavazza, az ország pedig megszívja!” címmel többek között arról beszélt, hogy Orbán Viktor megígérte a választások után: amíg hivatalban lesz, addig külföldi kézbe nem kerülhet magyar föld. Magyar Zoltán hozzátette: a benyújtott földtörvény szerint azonban külföldinek csak az Unión kívüli lakosok számítanak, így a magyar föld igenis külföldi kézbe kerülhet. A jobbikos politikus szerint ezzel jelentősen átverték a magyar embereket. A képviselő szerint a benyújtott törvénycsomag nem tudja megteremteni a megfelelő gazdálkodás alapjait, ezért azt követelik, hogy a végszavazás elhalasztásával nyert időben hallgassák és fogadják meg a civilek hangját. Magyar Zoltán szerint egyértelmű, hogy a törvényt a földoligarchák íratták a Fidesszel. A jobbikos politikus az oligarchák közé sorolta Csányi Sándort, Nyerges Zsoltot és Leisztinger Tamást is. „Önök szerint normális, hogy a leggazdagabbak egy százaléka viszi el a támogatások jelentős részét?” – tette fel a kérdést a radikális párt politikusa.
Fazekas Sándor agrárminiszter válaszában azt mondta: a jobbikos képviselő semmi újat nem mondott a földtörvényről, a részletes vitában korábban már minden kérdésére választ kapott. A tárcavezető szerint senki nem fogta a törvényalkotók kezét a csomag megfogalmazásakor, sőt, rengeteg civil javaslatot is befogadtak a véglegesítés során. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a törvény elfogadása esetén intézményi garancia lesz arra, hogy külföldi nem vehet majd földet Magyarországon. „Csak el kell olvasni és érteni kell a törvény szövegét. A szakértőink szívesen segítenek önnek” – válaszolta a jobbikos képviselőnek az agrárminiszter. Fazekas az agrár-középosztály megerősítését nevezte meg célként, és reményét fejezte ki, hogy az érintett civilekkel is kompromisszumra jutnak. A támogatásokat illetően megjegyezte: területalapú támogatásról van szó, az ismertetett statisztika pedig szerinte nem felel meg a valóságnak.
Vissza a Dunához
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető is az árvizet tartotta a legfontosabbnak a mai napon. „Civilek a gáton” címmel mondott felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a nemzeti egység létrejötte és a szervezettség minősége volt az elmúlt napok legnagyobb tanulsága. Harrach – személyes élményeket idézve – kiváló felkészültségről és a váratlan eseteket is hamar megoldani képes irányításról beszélt. A civilek áldozatos munkájáról szólva azt mondta: bár az elején sokan értetlenkedtek a kilakoltatások kapcsán, de idővel mindenki megértette ennek szükségességét. A KDNP politikusa kiemelte a határon túli önkéntesek, a kivezényelt rabok és a különböző pártok aktivistáinak áldozatos munkáját is.
A kormány nevében Soltész Miklós szociális államtitkár reagált a KDNP-s felszólalásra. A szintén kereszténydemokrata politikus arról beszélt, hogy a kabinet nemcsak a védekezésben, de a karitatív tevékenységben – vagyis az adománygyűjtésben – is az összehangoltság mellett döntött; ezért volt „fontos lépés” a humanitárius koordinációs tanács életre hívása és a nemzeti adományvonal elindítása. Soltész elmondta, hogy eddig több mint 130 millió forint adomány folyt be ezeken a csatornákon. Az államtitkár arra kérte a politikusok is, hogy mindenki küldjön el legalább egy 250 forintos adakozó sms-üzenetet, majd ismét megköszönte mindenki munkáját.
