Törvényözön a Parlamentben
Szűkítették az OBH elnökének hatáskörét
Több ponton is szűkítette a parlament hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörét, átadva annak egy részét az Országos Bírói Tanácsnak (OBT). Így például a jövőben nem az OBH vezetőjének, hanem az OBT-nek a joga lesz, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Változás az is, hogy az OBH-elnök mégsem marad hivatalban akkor, ha a megbízatása lejárt ugyan, de az Országgyűlés nem választott új vezetőt.
A parlament 249 igen, 2 nem szavazat és 77 tartózkodás mellett fogadta el a bírákról, valamint a bíróságokról szóló törvények kétharmados többséget igénylő módosítását, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azután terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a Velencei Bizottság több kifogást is megfogalmazott a jogszabályokkal kapcsolatban.
A nyugdíjak adómentesek maradnak
A jövő évtől sem terheli adó az öregségi nyugdíjakat, miután az Országgyűlés hétfőn felülírta azt az 1997-ben hozott törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az időskori juttatásokat személyi jövedelemadóval sújtsák.
A képviselők 311 igen szavazattal, 14 tartózkodás mellett fogadták el a nyugdíjbiztosítási tárgyú jogszabályok változásait. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indoklásában arra emlékeztetett, egy tizenöt évvel ezelőtti törvény 2013-tól bruttó összegű nyugdíjakat állapított volna meg a bruttó keresetekből, és ehhez más léptékű, lineáris mértékskálát rendelt volna.
A tárcavezető szerint mindez felvetné a nyugdíjak megadóztatását, ám a bruttó nyugdíjak megállapításához szükséges szabályokat nem hozták meg, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása után pedig indokolatlan az említett rendelkezések fenntartása. A most elfogadott törvény ezért 2013. január 1-je után is fenntartja a hatályos nyugdíjszámítási szabályokat, azaz a nyugdíjak továbbra is személyijövedelemadó-mentesek maradnak.
Orbán és Lázár kezében a polgári hírszerzés
A miniszterelnök irányíthatja a jövőben a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt (IH), és közreműködhet ebben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, jelenleg Lázár János. A parlament hétfőn a kormánypártok támogatásával fogadta el a fideszes Kocsis Máté erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát, kimondva, hogy a kormányfő az IH irányításával összefüggő egyes hatásköröket átruházhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra.
Az Országgyűlés egyúttal jóváhagyta azt is, hogy azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a nemzetbiztonsági szolgálatoknak közzé kell tenniük, az egyes minisztériumok helyett a kormány - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.
A változások a jogszabály kihirdetését követő napon lépnek hatályba. Lázár János május végén az MTI-nek adott interjúban beszélt arról, célszerű lenne, ha a jelenleg a Külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatal - amely elsősorban a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével foglalkozik - felügyelete a Miniszterelnökséghez kerülne. A szervezeti átalakulásra utalt az is, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban már a Miniszterelnökség fejezetében szerepelnek az IH 7,5 milliárd forintos kiadásai.
Felülvizsgálják a "kommunista nyugdíjakat"
A parlament döntése értelmében meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják felül.
Az Országgyűlés hétfőn erről több más nyugdíjtárgyú változással együtt határozott, miután az ezt rögzítő módosító javaslatot a múlt héten a Fidesz-KDNP és a Jobbik mellett az LMP is megszavazta. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lorántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek akkor kell - 2013. január 1-jétől - megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülő 1945 és 1949 között részt vett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban.
Ugyanez vonatkozik azokra, akik 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezető tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra, továbbá érinti a felülvizsgálat az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokat is. A megszüntető határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közölni kell.
A kormánypárti és jobbikos képviselők indoklása szerint noha huszonegy évvel ezelőtt már felülvizsgálták a nyugdíj-privilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti állampárti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok rá.
A jogosultság felülvizsgálatában öttagú szakértői bizottság vesz majd részt, ennek tagjait a miniszter jelöli ki, és döntéseit négy tag egyetértésével hozza. A testület a nyugdíj-kiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól is.
A parlament mostani döntésével azon a törvényen módosított, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.
Az MNB is fizeti majd a tranzakciós illetéket
A parlament hétfőn támogatta azt a bizottsági módosító javaslatot, amely a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körébe bevonná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és kiterjesztené annak hatályát a Magyar Államkincstár körében végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra is. Az illeték fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint lehet.
A változtatás alapján, amelyet a parlament költségvetési bizottsága kezdeményezett, és amelyet a kormánypárti képviselők szavaztak meg, nem terheli tranzakciós illeték a készpénzbefizetéseket. A javaslat emellett mentesíti a bankközi és az értékpapír-piaci műveleteket az illetékfizetési kötelezettség alól.
Fizetni kell viszont a legalább egynapos, legfeljebb kéthetes jegybanki betételhelyezés után, a lekötés után a nemzeti bank teljesíti az illetékfizetési kötelezettséget.
Az elfogadott módosító javaslat szerint az illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy a jegybank pénzügyi műveleteire, illetve az államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre is kiterjesztik a pénzügyi tranzakciós illetéket. Ettől száz-száz milliárd forintot vár a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításához.
Simor András jegybankelnök hétfőn úgy nyilatkozott: az MNB nem tervezi az illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene. Ugyanakkor értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes javaslatnak minősítette, hogy a jegybankra is tranzakciós illetéket vetnének ki. Mint mondta, ez nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a csaknem százmilliárd forintos veszteséget, amelyet a nemzeti bank kénytelen elszenvedni jövőre, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie.
A parlament szavazott az új biztosítási adóról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról is, támogatva, hogy továbbra is fennmaradjon a baleseti adó. A költségvetési bizottság ezt a javaslatot azzal magyarázta, hogy ha a jól működő balesti adó a kormány terveinek megfelelően beolvadna a biztosítási adóba, az piaci bizonytalanságot és jogvitákat okozna, valamint jelentős adminisztrációs teherrel járna.
A pénzügyi tranzakciós illetékről és az új biztosítási adóról szóló jogszabályok elfogadásáról jövő héten dönthet a parlament.
