A Népszava ünnepel, de a megjelenésért küzd
A lap rendkívül nehéz anyagi helyzetét Láposi Elza részben azzal magyarázta, hogy az elmúlt években jelentősen átalakult az állami hirdetések elosztása. Számításaik szerint az állam, az önkormányzatok és az állami tulajdonban lévő vállalatok az elmúlt két évben mindössze hétmillió forint értékben hirdettek a 16 500 példányban megjelenő Népszavában, miközben a feleakkora példányszámban megjelenő Magyar Hírlapba – listaáron – 250 millió forintnyi hirdetés érkezett. A Magyar Nemzet pedig 262 millió forinthoz juthatott az államtól vagy cégeitől, míg a Népszabadság kevesebb mint 23 millió forinthoz.
Ehhez Németh Péter hozzátette: amikor 1996-ban a Magyar Nemzet anyagi válságba került, az akkori miniszterelnök, Horn Gyula kötelességének érezte, hogy mindent megtegyen a konzervatív lap megmentése érdekében. Szerinte most éppen ellenkező helyzet alakult ki. A főszerkesztő kulturális értéknek nevezte a 140 éves lapot, hozzátette azonban, hogy „ezt ma csak az egyik politikai oldal képes befogadni, a másik nem”.
Láposi Elza közölte: a Népszava régi példányainak megőrzése és kereshetősége érdekében megkezdték a nyomtatott újság digitalizálását.