Magyar szociáldemokrataként soha nem fogadom el Brüsszelt Európának – jelentette ki Hiller István  egykori szakminiszter, aki Balog Zoltánnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével a polgári Magyarországról folytatott éles, de kulturált és szellemes vitát a kőszegi Tranzit fesztiválon. A moderátor számára váratlan és meghökkentő lehetett a kijelentés, mert kérte Hillert, ismételje meg, amit mondott. Ő ezt megtette, s kiegészítette azzal: A szocialisták számára nem a brüsszeli adminisztráció, hanem az Európai Unió közös gazdasági, politikai, kulturális, szellemi értékei jelentik Európát.

Balog Zoltán úgy gondolja, hogy az Unió egyfajta szuperállamként a nemzeti államok fölé akar emelkedni.

– Ha tagjai vagyunk egy társaságnak, akkor annak szabályait nemcsak elfogadni kell, hanem alakítani is lehet – jegyezte meg Hiller.

– Ha a szocialista képviselők ezt valóban így gondoljátok, miért szavazták meg az Európai Parlamentben a tisztán ideológiai alapú és üzleti hátterű, Magyarországot támadó Tavares jelentést? – kérdezte tőle Balog Zoltán.

– Azért, mert nem az országot támadták, hanem a kormány intézkedéseit – felelte Hiller.

Ez a párbeszéd csak egy kis epizódja volt a pergő vitának. Hiller azt mondta: azért jött el a jobboldali fiatalokat vonzó fesztiválra, mert egykori tanítványa, a fideszes Gyürk András hívta meg. Ő egy intelligens és okos fiatalember, számomra ez a fontos, nem pedig az, hogy most milyen színekben politizál, magyarázta a szocialista politikus.

– Én meg azért vállalkoztam az elődömmel erre a vitára, hogy ne ő legyen az utódom – kezdte indoklását Balog Zoltán, majd komolyra fordítva a szót hozzátette:

– A parlament harci aréna, ott  töprengő, értelmiségi diskurzusra nem nagyon van lehetőség.

A beszélgetés elején a hazai bal- és és jobboldal fundamentális nézetkülönbségeit sorolták fel és beszélték  ki.

Balog Zoltán először az 1990 előtti múlthoz való viszonyt említette, s úgy vélte, szerintük ma még mindig van értelme az antikommunizmusnak. Másodikként azt vetette a szocialisták szemére, hogy  a nemzeti kultúrához "deficitesen" kapcsolódnak. 

Hiller viszont úgy látta: a jobbldal nézetrendszerében nem együtt található meg a magyarság és az európaiság. E helyett ámadó retorikával értelmetlen szabadságharcot folytat.

Az ország jövőképét is másképp látják, máshogyan képzelik el.

– Magyarország jövője a múltjából vezethető le – hangsúlyozta a jelenlegi miniszter. – Azt kell megőrizni, folytatni és újrateremteni.

Hiller elfogadta a múlt előremutató értékeinek az őrzését, de hozzátette: miközben támogatja például a Kossuth tér átalakítását, szerencsétlen dolognak tartja, hogy az 1944-es állapotok szerint építik újra. Ez az év a magyar történelem keserű és tragikus esztendeje volt, mondta.

– Nagy tisztelettel tekintek majd Andrássy Gyula szobrára, de Tisza előtt nem hajolok meg. Ő soha nem szerette a progressziót, s a progresszió sem szerette őt.

Később, egy Márai-könyvre vonatkozó kérdésre a mostani miniszter kijelentette: Nem épül új Horthy-korszak Magyarországon.

Több témát érintettek, az oktatásról megismételték sokszor hangoztatott érveiket.

A pártpolitikára visszatérve Balog a balliberális kifejezés definícióját kérte Hillertől, s megjegyezte: szerinte skizofrén helyzetet teremtett az MSZP-ben, amikor az azóta már meg is szűnt szabaddemokratákkal léptek koalícióra.

– A liberalizmusról s egy párt változásáról a Fidesz többet tudna mondani – vágott vissza Hiller –, hiszen ez a párt liberálisként indult. Én egyébként egy párt nézetváltozásait elfogadom, de akkor más is fogadja el az MSZP-ben történő változásokat.

A jövőről szólva Hiller  elmondta: Olyan országban szeretne majd élni, mely képességeinek felhasználásával saját lehetőségeit teljesen bejátssza. Balog Zoltán pedig azt szeretné, ha az emberek egyéni életstratégiából kimaradna az a szándék, hogy az állam kijátszásával próbáljanak  boldogulni.