Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhetne ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, ha a parlament elfogadja a fideszes Koszorús László erre vonatkozó, pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatát.

Az indítvány szerint a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése céljából neveket és lakcímadatokat kérhetne ki a nyilvántartásból. Az adatkérés során kiválasztási szempont lehetne az emberek neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.

A Miniszterelnökség kérésének teljesítését abban az esetben kellene megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta - kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott -, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, továbbá ha az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően még nem telt el kilencven nap. Az átvett adatokat - eltérő rendelkezés hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelhetnék.

A fideszes képviselő előterjesztését azzal magyarázta, hogy a kormányzati intézkedések során szükségessé válhat a polgárok tájékoztatása vagy véleményének, álláspontjának megismerése. "A törvénymódosítás lehetőséget biztosít minden érintett polgár számára, hogy meghatározott ügyekben részleteiben is megismerhesse a kormányzati intézkedéseket, és azokról véleményt nyilvánítson" - írta Koszorús, akinek törvényjavaslata a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Adatvédelmi szakértők szerint ez a kezdeményezés aggályos lehet. Eddig a lakosság egészének vagy bizonyos csoportjainak szóló üzeneteket az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül postázták ki, s ha választ vártak, azok is oda érkeztek meg. Ezen a gyakorlaton pedig nincs ok változtatni.

Ha viszont a Miniszterelnökség intézi ugyanezt, birtokába jut személyes adatoknak, esetleg politikai véleményt is tartalmazó lakossági válaszoknak, amelyeket könnyen összekapcsolhat konkrét személyekkel. De önmagában az is egyfajta információ lehet, ha valaki nem válaszol. Szerencsére a tervezet lehetőséget teremt arra, hogy aki szeretne kimaradni az efféle konzultációból: adatai kiadását a hivatalnál bárki letilthatja.

Jóri András volt adatvédelmi biztos a korábbi szociális konzultáció kérdőívein szereplő személyes adatok megsemmisítését kezdeményezte még tavaly. Álláspontja szerint a kérdőívek és az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatok sértették az adatvédelmi törvény előírásait, nem érvényesültek a törvényben meghatározott garanciák, mint például a teljes anonimitás követelménye. 

A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet ugyanis egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá tette, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók voltak a személyazonosító adatokkal.

Az adatok megsemmisítésére vonatkozó felhívásnak az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nem tett eleget, ezért Jóri perre vitte az ügyet. Az eljárásban az álláspontját már az új adatvédelmi hatóság vezetőjének kell majd képviselni. Az ügyben várhatóan májusban lesz a következő tárgyalás.

A volt adatvédelmi biztos kérdésünkre leszögezte: a tervezettel indirekt módon mintha éppen azt akarnák bizonyítani, hogy a szociális konzultáció körül nem volt minden rendben. Arra a direkt marketingre vonatkozó szabályozást alkalmazták, a kormány viszont ilyen alapon nem bombázhatta volna kérdéseivel a  lakosságot. 

A javaslat kapcsán ugyanakkor leszögezte: abban nincsenek garanciák, de kérdéses az is, hogy szeretnék-e az emberek, hogy az állam efféle adatokat tartson nyilván róluk. A megoldás így törvényes lehet ugyan – hangsúlyozta -, de az alkotmányossága már kérdéses. Ha ugyanis a kormány valóban csak az emberek véleményére kíváncsi, annak megvannak a bevált módszerei, ilyen lehet például egy anonim, független cég által végzett közvélemény-kutatás.