Döntően befolyásolja majd több tízezer egyesület és alapítvány létét a civil szervezetekről szóló új törvény, amelynek eddig csak a tervezete készült el – de még az is változhat. Az Állampolgári Részvétel Hete keretében tartott budapesti fórumon a fideszes Gulyás Gergely arról beszélt, hogy még a kormányon és a pártokon belül is folynak az egyeztetések. Akadnak olyan kritikai észrevételek, amelyekkel személy szerint ő is egyetért.

A törvény egyik fontos céljának Gulyás Gergely a támogatások átláthatóságának megteremtését nevezte. Az egyszázalékos adófelajánlási rendszer ugyanakkor bevált, így megmarad. (Figyelem! Fideszesektől ritka az ilyesfajta megnyilvánulás: Gulyás olyan intézkedést dicsért, ami az MSZP-SZDSZ kormányzásához kötődik.) Lendvai Ildikó (MSZP) sem vitatta, hogy sok tekintetben új szabályozásra van szükség. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha a törvény erősíti a civil szervezetek autonómiáját és önállóságát, több lehetőséget ad számukra. Bár a nyáron nyilvánosságra hozott tervezet ésszerű jogtechnikai és gazdálkodási javaslatokat is tartalmaz, az említett feltételek nem teljesülnek. Lendvai Ildikó egyebek mellett kifogásolta, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram utódszervezetében a civil szervezetek rovására teret nyer a politika: a testület elnökét például „a miniszter kinevezi, oszt’ jó napot!”.

Pillanatnyilag nincs pontos kimutatás arról, hogy melyek a csak papíron létező, és melyek a valóságban is működő szervezetek. Az új nyilvántartási rendszerben a szervezeteknek ismét regisztráltatniuk kell magukat. Lendvai Ildikó szerint olyan ez, mintha egy-két puskázó miatt mindenkinek újra kellene érettségiznie, speciel még szanszkritból is. A szocialista politikus úgy vélte, a törvény tervezete indokolatlanul szűkíti a közhasznú szervezetek körét, ráadásul – mivel bevételhez és mérethez köti ennek a státusznak a megszerzését – kifejezetten hátrányos a kis, helyi szerveződések számára. (Gulyás Gergely ezzel szemben állította: vagylagos feltételekről van szó, amelyek közül elég egynek megfelelni.)

Az LMP-s Ertsey Katalin megjegyezte, hogy az olyan rendezvények számítanak valódi nemzeti konzultációnak, mint amilyen az Állampolgári Részvétel Hete. Az LMP-s képviselő helyzetértékelése szerint a zöldmozgalmakon kívül nincsenek erős civil szerveződések. A szociális szervezetek fuldokolnak, és például tragikus állapotban vannak – igaz, részben önhibájukból – a nőszervezetek is. Az elmúlt egy évben – mondta Ertsey Katalin – „elképesztően kivérzett” a civil szektor, közben a politikusok nagy része nem reflektál arra, mi a valóság Magyarország.