A nemzetállamok szerepe nem szűnt meg, de jelentősen módosult a nemzetközi egységesülés, és az egymásrautaltság fokozódása során, mivel a legfontosabb döntések már nem a nemzeti kormányok kezében vannak-fogalmazott Bayer. Ezáltal megkérdőjeleződött a demokrácia intézménye is, amelyet a kiábrándult egyének egy virtuális világban próbálnak megvalósítani –tette hozzá. Az ún. „second life” vagyis második élet színterei közé tartoznak például az internetes közösségi portálok, melyek sok esetben veszélyt hordoznak magukban. Példaként említette a demagógiát, valamint a politikai közbeszéd eldurvulását, mint az elfojtott indulatok levezetését.

A politológus szerint az Európai Unióhoz hasonló integrációk nem felszámolják, hanem megmentik az államokat a globalizáció negatív hatásaival szemben. A politológus szólt arról is, hogy gyakoriak a szereplők közti érdekellentétek. Mindez azonban nem indokolja egy világkormány kialakítását, hiszen annak nem lenne elfogadottsága- utalt az Egyesült Nemzetek Szervezetére, amely csupán tanácskozó fórumként működik.
Akik kimaradnak, lemaradnak-mondta Bayer József, aki annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a Szovjetunió és a kelet-európai rezsimek összeomlása részben a globalizációnak volt köszönhető. A zárt tervgazdaságok és a politikai szabadság hiánya gátat vetett minden fejlődésnek-fogalmazott a professzor.

Jó vagy rossz hatást gyakorol életünkre a globalizáció?- tette fel a kérdést Bayer József, aki szerint a helyes válasz a kérdés tagadásában rejlik. A legfőbb kérdés az, hogyan tudjuk előnyünkre fordítani a folyamatot, illetve tudunk-e demokratikus befolyást gyakorolni rá annak érdekében, hogy a fejlődésünket és a túlélésünket mozdítsa elő- hangsúlyozta Bayer. A globalizált média és kultúra azok számára is lehetővé teszi a tanulást, akik nem engedhetik meg maguknak-utalt a tudásmegosztásra, mint a globalizáció egyik lehetséges előnyére.

Bayer József a jelenséget egy Jumbo repülőhöz hasonlította, amivel felszállt az emberiség, de nem tudni, van-e leszállópálya.