Sokadszorra írják át a januárban hatályba lépett új médiatörvényt és a sajtó alapvető jogait rögzítő "médiaalkotmányt".  Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter csomagja az új alaptörvényből eredő változtatásokat vezet végig a joganyagon. A módosításokban a legérdekesebb az, ami nem szerepel bennük: a kormány a hazai és nemzetközi kritikák miatt nem tartotta ugyanis indokoltnak, hogy hozzányúljon a média jogszabályokhoz (leszámítva az Európai Bizottság által kikényszerített, négypontos módosítást), azt viszont fontosnak tartja, nehogy az "alkotmány", vagy a "köztársaság" szavak benne maradjanak a jogszabályokban.

A kormány nem fűzött különösebb kommentárt a változtatásokhoz: a médiaalkotmány módosítását egyáltalán nem indokolták meg, a médiatörvényét is csak annyival, hogy "technikai-terminológiai" változtatásokról van szó (a javaslatok részletes indoklásábán szokás megindokolni, melyik paragrafust miért akarják átírni). A technikai változtatásnál viszont jóval többről lehet szó, ahogy arra a Média jogfigyelő, és ennek nyomán egy lapunk által megkérdezett médiajogász is felhívta a figyelmet.

A javasolt módosítások többsége pontosítás, sok helyen egységesítik a szöveget, a definíciókat. Miután az alkotmányt alaptörvényre, a kétharmados törvényeket sarkalatosra, a Magyar Köztársaságot pedig Magyarországra keresztelték át, számos törvényből kiirtják a nemkívánatos szavakat. Ez eddig valóban terminológiai változtatás, csakhogy az alkotmányon kívül az alkotmányos szót is száműzik a szótárból, aminek viszont már lehet érdemi következménye.

Az a salátatörvényből nem derül ugyan ki, miért csak néhány törvényben cserélik ki az "alkotmányos" kifejezést "törvényesre", miért nem az összesben, minden esetre a médiaalkotmány módosítása után a médiatartalom-szolgáltatók (a tévés, rádiós műsorszolgáltatók, nyomtatott és online sajtó) már nem csak "a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét" lesznek kötelesek tiszteletben tartani, hanem "Magyarország törvényes rendjét". A két szó persze szinonimaként is használható, elvégre az alkotmány is törvény, a joghierarchiában viszont azok fölött áll, és egyáltalán nem közömbös, hogy csak az alkotmányos rend betartását kérheti-e számon a médiatanács, vagy valamennyi törvényét - különösen, hogy e passzus megsértéséért is büntethetnek. A Média jogfigyelő cikke szerint az belátható, hogy "alkotmányos" helyett mégse írhattak "alaptörvényest", de ez az egyszerű szócsere "valójában újabb fegyvert ad az amúgy is túlhatalommal bíró médiatanács kezébe", a média helyzetét pedig bizonytalanná teszi. Ha a törvényes rend betartása fölött a médiatanács őrködhet, akkor akármilyen törvénysértés - például számviteli, adószabályok stb. - esetén büntethetnének. Így "a médiatartalom-szolgáltató bármilyen, a médiatartalom-szolgáltatás szempontjából irreleváns törvénysértése is egyben az Smtv. 16.§-nak a megsértését jelenti, okot és lehetőséget adva a Médiatanácsnak arra, hogy olyan esetekben is a szankciók bőséges tárházából válogatva sújtson le a médiatartalom-szolgáltatóra, amelyek nem tartoznak rá".

Az átnevezősdi iróniája, hogy Navracsics Tibor a saját szótárából még nem száműzte az alkotmányos szót, javaslata indoklásában többször is "alkotmányos szabályokat" emleget.

A másik fontos változás a médiahatóság státuszának megváltoztatása. A Szalai Annamária-féle Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság jelenlegi besorolása: autonóm államigazgatási szerv, mint amilyen a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a Közbeszerzések Tanácsa. A módosítás szerint a központi államigazgatási szervek sorában "önálló szabályozó szervnek" minősítenék az NMHH-t, amely így a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletéhez hasonló státuszt kapna. Ez a változtatás az alaptörvényből következik,amely kimondja, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Ezeknek a vezetőjét a miniszterelnök vagy – a kormányfő javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki; évente be kell számolnia a parlamentnek, és rendeletet adhat ki.

A jogosítványai tehát nem változnak. A különbség mégis fontos lehet a Médiajogfigyelő cikke szerint, mert az autonóm államigazgatási szervekre nem terjed ki a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya, a központi szervekre viszont kiterjed. "A változással még egy lépéssel közelebb került tehát az NMHH a kormányzathoz. Most ugyan köztisztviselők az ott dolgozók, de könnyen lehet, hogy előbb-utóbb kormánytisztviselővé válnak". Különbség az is, hogy autonóm államigazgatási szerv nem hozhat létre újabb költségvetési szervet, a központi viszont igen.

A "médiaalkotmányt" is nagyrészt technikai módosításokat, pontosításokat tartalmaz, de a Média jogfigyelő szerint az új terminológia annyival nem pontosabb, hogy indokolja, miért kellett megint hozzányúlni a még csak 11 hónapja hatályba lépett, ám azóta már háromszor módosított törvény alap-rendelkezéseihez. "Egy helyen ráadásul kissé kevésbé informatív az új szöveg, mint a régi: a kereskedelmi közlemény meghatározásánál a hatályos 9. pont némi támpontot is ad, amikor példálózva felsorolja, hogy többek között kereskedelmi közleménynek számít a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés is. Az új 2. pont már csak tartalmilag határozza meg a kereskedelmi közleményt, példákat nem sorol fel".

Nagyobb baj ennél a cikk szerint, hogy az év végi törvényhozási hajrában egy kínos hiba is becsúszott. Addig kevergették a régi meghatározások sorrendjét, míg egyszerűen kimaradt belőle a „Támogatás” (szponzorálás) fogalma. A kihagyás nyilván nem szándékos, mert a javasolt új passzus is ugyanúgy 12 pontból áll, mint a régi - csak éppen a 8. pont után a 10. következik.... Feltehetően ide szánták a támogatás meghatározását.

További egzotikuma az újabb csomagnak, hogy a médiaalkotmányban sem szerepeltetnék sem a közönség jogait sarkalatos rendelkezésekként, sem pedig a közszolgálati médiaszolgáltatás kötelezettségét. Ezeket a szabályokat magyarán kivették a kétharmados (sarkalatos) körből, így a parlament a közönség jogait és a közmédiumok kötelezettségeit egy "feles tollvonással" (egyszerű többséggel) is átírhatja, vagy akár el is törölheti (hiszen az alaptörvény sem utal ezekre), ellentétben a médiacsomag összes többi fontosabb elemével, melyeket kétharmaddal betonoztak be.

És ezzel még nincs vége a módosításoknak: a kormány vasárnap benyújtott egy másik salátatörvényt - a "rendvédelmi tárgyú törvények és más törvények módosításáról szólót" - , amely rendelkezik a "csúcs-titkosszolgálat": a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozásáról. Ezt a titkosszolgálatot szabadítaná rá 2012. január 1-től kezdődően a törvény a médiaszolgáltatókra, kiadókra, szerkesztőkre, újságírókra - írja a Média jogfigyelő. A módosítással ugyanis lehetőség nyílna rá, hogy a titkosszolgálat közvetlenül kötelezhesse az újságírókat forrásaik felfedésére - már nem csak bírósági eljárás keretében préselhetik ki a médiamunkások informátorait.