A Médiatanács megkeresésünkre azt válaszolta, hogy az eljárás még folyamatban van, a lezárást jelentő döntését, a tényállás megfelelő tisztázását követően, a közeljövőben - minden valószínűség szerint a jövő heti tanácsülésen - hozza meg a testület. 

Mint arról korábban beszámoltunk, a Médiatanács a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) panasza alapján indított hatósági eljárást a Magyar Hírlap ellen. Hazai és nemzetközi szinten is komoly botrányt okozott Bayer Zsolt január 5-én publikált Ki ne legyen? című írása, amelyben a szilveszterkor történt szigethalmi késelés kapcsán az állatokhoz hasonlította a romákat.

A publicisztikában például így fogalmazott: „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak”.

A hatóság a médiaalkotmány „vélelmezett megsértése tárgyában” indította meg az eljárást. A jogszabály 17. paragrafusának első két bekezdése ugyanis kimondja, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai és nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére és kirekesztésére.

A Médiatanács megítélése szerint Bayer Zsolt írása „feltehetően alkalmas volt a roma kisebbség elleni gyűlöletkeltésre azáltal, hogy a romák jelentés részét állathoz hasonlította, lealacsonyító jelzőkkel illette, bűnözőnek titulálta, valamint alkalmas volt a cigányság kirekesztésére azáltal, hogy többségüket a társadalmi együttélésre, az emberek közti életre alkalmatlan személyként írta le”.

A hatóság úgy ítélte meg, hogy a cikkben „a roma kisebbség bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, Magyarország törvényeit rutinszerűen sértő csoportként jelent meg, s ez a többségi társadalomban a cigányokkal szemben fennálló negatív sztereotípiák megerősítésére, s ezáltal vélelmezhetően gyűlöletkeltésre tette alkalmassá a kifogásolt médiatartalmat”.