Az ingyenes frekvenciát a Klubrádió még a 2010-es választások előtt nyerte el, de sem az akkori médiahatóság (ORTT), sem annak jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem kötött velük szerződést. Az elsőfokú bíróság februárban a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta ezt a műsor-szolgáltatási szerződést. A hatóság azonban fellebbezett, mert szerinte az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Másrészt, szerintük a médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv, és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban novemberben ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését.

A fellebbezésre rendelkezésre álló határidő hétfőn járt le. A Médiatanács szóvivői irodája azzal indokolta a fellebbezés benyújtását, hogy a "korábbi súlyos demokratikus deficitet jelentő joggyakorlattal szemben az új médiatörvénynek köszönhetően minden érintett, így a Klubrádió is jogorvoslati eljárásokat kezdeményezhet a Médiatanács minden döntésével szemben. A Médiatanács – mint minden más esetben – így a Klubrádió esetében is a vitás ügyek olyan megoldásában érdekelt, ami garantálja a rádiós piac etikus, mindenkire nézve egyforma szabályok szerinti működésének biztonságát.

A Budapest 92,9 MHz-es frekvencia ügyéhez hasonló bonyolult jogi hátterű esetek megoldásának legbiztosabb és legrövidebb útját az eljárások jóhiszeműségének megkérdőjelezése helyett egymás jogállami lépéseinek tiszteletben tartása jelentheti. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt és csakis ezt az utat követve kivétel nélkül minden vitás ügy jogállami megoldása megtalálható. A Médiatanács ezúttal is a jogállami megoldást választotta, és élt a jogorvoslat lehetőségével" – áll az indoklásban.

Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója január elején újra levelet írt Szalai Annamáriának, a Médiatanács elnökének, és ebben azt kérte tőle, hogy a hatóság ne fellebbezzen a 92,9-es frekvencia ügyében született novemberi elsőfokú bírósági döntés ellen. A levélben emlékeztette a hatóság elnökét, hogy az NMHH évek óta peres viszonyban áll a Klubrádióval. Ez idő alatt hat bírósági ítélet erősítette meg, hogy a Klubrádió műsorszolgáltatására nemcsak igény van, hanem joga is van tevékenységét folytatni.

Az áldatlan állapotok gyors rendezése és a további károkozás elkerülése érdekében javasolta, hogy a hatóság ne fellebbezzen az elsőfokú ítélet ellen, hanem a lehető legrövidebb idő alatt teremtsék meg a Klubrádió számára a tartós működés feltételeit akár a 92,9-es, akár a 95,3-as frekvencián a közösségi műsorszolgáltatás feltételrendszere alapján. Arató szerint a versenysemlegességet csak az szolgálná, ha a Klubrádió is közösségi frekvenciát kapna, ugyanúgy, mint a Lánchíd, a Mária, a Katolikus, az Európa, a Gazdasági Rádió és az InfoRádió is.