A pótfelvételiről szóló cikkel indít a mai Magyar Nemzet, amely abból, hogy az eredetileg a felvételi feltételeknek meg nem feleltek számára leginkább csak fizetős helyek maradtak, azt a következtetést vonja le, a Felsőoktatás az elitnek című írásban, hogy csak a gazdagok tanulhatnak tovább nálunk.

„A rendes felvételi eljárásban a felsőoktatásból kimaradt 33 ezer diák túlnyomó többségének a pótfelvételi eljárás során már nem lesz lehetősége tovább tanulni, a kínált kurzusok elsöprő többsége ugyanis tandíjas, sok helyen pedig még évi egymillió forintnál is többet kell fizetni. Egy orvosi diploma például egy jobb lakás árába kerül" - írja az újság.

„Szinte semmi esélyük sincs a kevésbé jómódú diákoknak arra, hogy a pótfelvételi eljárás során bekerüljenek a felsőoktatásba, az úgynevezett slágerszakok pedig csak a leggazdagabb diákok számára elérhetők - derült ki a lapunk rendelkezésére bocsátott, nyilvánosságra eddig nem hozott képzési jegyzékből. Alapképzésen egyáltalán nem, mesterképzésen pedig elvétve szerepel egy-egy ingyenes kurzus, a többi képzés tandíjas. A slágerszakok - az orvosi, illetve a gazdasági képzések - pedig olyan drágák, hogy a magyar családok 99 százaléka számára elérhetetlenek. A lapunk által összeállított rangsor szerint az idén a legköltségesebb fogorvosnak tanulni a Semmelweis Egyetemen: itt egy tanévre 2,71 millió forintot kérnek."

Elrendelhetik a turulszobor kényszerbontását - áll a Népszava címlapján. „Hamarosan ismét elrendelhetik a XII. kerületi turulszobor kényszerbontását, ha kell, hatósági végrehajtással - tudta meg lapunk. A bontást már tavaly március óta jogerős bírósági döntés mondja ki, megállapítva, hogy a II. világháborús áldozatok emlékművét díszítő műalkotás elhelyezése jogsértő volt, mert a kihelyezéséhez nem járult hozzá a fővárosi közgyűlés. Ráadásul a Fővárosi Bíróság (FB) az idén júniusban egy újabb eljárásban is megállapította a jogsértést, és megerősítette saját korábbi bontási határozatát, amikor elutasította az önkormányzat fellebbezését a fennmaradási engedély hatályon kívül helyezése miatt.

Ez utóbbi ítéletet nemrég írásban is megkapta a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, amely hamarosan a jogerős bontási határozatának végrehajtása iránti intézkedésre szólítja fel az elsőfokú építéshatóságként eljáró IX. kerület jegyzőjét - közölte érdeklődésünkre a hivatal építésügyi főosztályának vezetője. Szabóné Kovács Andrea az eljárás menetéről azt mondta: a kerületi jegyző ezután felszólítja az építtető XII. kerületi önkormányzatot, hogy a teljesítési határidőn belül tegyen eleget a bontási kötelezettségének. E határidő - a hivatal 2006. augusztusi, a bontást elrendelő jogerős hatósági döntése alapján - 30 nap.

Felvetésünkre, miszerint Pokorni Zoltán fideszes polgármester nyilatkozatai alapján előre látható, hogy ezt a kerület nem teszi meg, a főosztályvezető két lehetőséget említett.A jegyző elsőként végrehajtási bírság kiszabása mellett - amelynek összege a törvény előírása szerint 100 ezer forintig terjedhet, és ismételhető - megállapíthat egy újabb, immár néhány napos határidőt a teljesítésre. Ha ez sem »használ«, dönthet a hatósági végrehajtásról. Erről tavaly júliusban - miután az FB jogerősen döntött a bontásról - Oszvári István jegyző azt mondta: »nem fut tiszteletköröket, nem bírságol, (...) ha minden jogi lehetőség kimerült, akár karhatalmi erővel is érvényt szerez a bíróság törvényes döntésének.«"

Hogy mennyire bízik mindenben a lap? A címben feltételes módot használ, az online-változat felcíme pedig ez: „Radikálisok védik majd a turult? Mire megy a jog Magyarországon..."

A Magyar Hírlap a lapcím alatt piros keretben hívja fel a figyelmet egy 5. oldalas cikkre: „Hankiss: Hét éve a maffia kormányoz". A kisebb betűs folytatásból - „Nem bízhatjuk el magunkat, mert a hálózat tovább dolgozik - figyelmeztet az új EP-képviselő" - azután a figyelmes és tájékozott olvasónak kiderül, hogy nem Hankiss Elemér, hanem Hankiss Ágnes, a Fidesz brüsszeli delegáltja nyilatkozik a lapnak.