A felperesek keresetükben úgy fogalmaztak: a 2010 őszi vörösiszap-katasztrófát követő időszakban Illés Zoltán számos olyan nyilatkozatot tett különböző sajtóorgánumokban, amelyekben az egész tragédiáért a társaság tulajdonosait tette felelőssé, valamint állítása szerint a katasztrófa egyértelműen a cég tevékenységére, illetve mulasztására vezethető vissza. A Mal-vezetők 13 konkrét cikk- és interjúrészletet kifogásolnak.

Így például azt, hogy az államtitkár a tragédiát követően tényként állította: a Mal Zrt. vezetői a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat és a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat, a tevékenységüket pedig Boszniába helyezték volna át. A felperesek alaptalannak tartják Illésnek azt a vádját is, miszerint az átszakadt tízes tározót a cégvezetők tudtával túltöltötték volna.

Bakonyiék azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy Illés Zoltán megsértette a felperesek személyiségi – így különösen a jó hírnévhez és a becsülethez fűződő – jogait, egyúttal azt kérik, hogy a megjelölt orgánumok az internetes kiadásaikból töröljék a „jogsértő cikkeket.” A felperesek nem vagyoni kártérítést - személyenként 5-5 millió forintot - is követelnek az államtitkártól, tekintettel a jogsértés súlyára, jelentőségére és arra, hogy „a cikkek jelentős mértékben negatívan befolyásolták a felperesek megítélését, becsületét és jó hírnevét”.

A keddi tárgyaláson Halász Miklós ügyvéd, Illés Zoltán jogi képviselője a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Mint mondta, semmilyen szempontból sem állapítható meg, hogy az államtitkár megsértette volna a felperesek személyiségi jogait. Egyrészt nem magánemberként, hanem közhivatalt ellátó személyként nyilatkozott a különböző médiumoknak, ráadásul a Mal-vezetők által kifogásolt kijelentéseinek döntő többsége nem a tulajdonosokra, hanem magára a vállalatra, azaz egy jogi személyre vonatkozott, amelynek nincsenek személyiségi jogai.

Ezen túlmenően Halász Miklós szerint a megjelölt interjúrészletekben Illés Zoltán nem tényállításokat tett, hanem a közismert tények alapján levont következtetéseit, azaz a véleményét fogalmazta meg. Az ügyvéd hangsúlyozta, a vörösiszap-tragédiával kapcsolatban számos jogi eljárás zajlik - így például 15 vádlottal szemben büntetőper, a cég ellen számos kártérítési per, valamint a Mal Zrt.-re kiszabott horribilis zöldhatósági bírság miatt egy közigazgatási per -, amelyekben a katasztrófa bekövetkeztének okait és a felelősség kérdését is vizsgálják, amit nem lehet eldönteni egy személyiségi jogi per keretében.

A felpereseket képviselő Bősze Ferenc ügyvéd viszont éppen azzal érvelt, hogy a jelenleg folyó perekben 2013 előtt nem várható jogerős ítélet, ám Illés Zoltán már a tragédiát követő napokban elmarasztalóan nyilatkozott a Mal vezetőiről – amihez nem lett volna joga. Bősze Ferenc szerint ezt utólag az sem írná felül, ha a későbbiekben a különböző eljárásokban jogerősen kimondanák a cég kártérítési vagy a Mal Zrt. vezérigazgatójának büntetőjogi felelősségét. Erre ugyanis 2010 őszén Illés Zoltánnak semmilyen bizonyítéka nem lehetett, miközben a kijelentéseivel a felperesek ellen hangolta a hatóságokat és a közvéleményt.

Takács Péter Attila bíró az első tárgyalási nap végén a kereset pontosítására kérte a felpereseket: Bakonyiéknak minden egyes kifogásolt cikkrészletről részletesen be kell majd bizonyítaniuk, hogy Illés Zoltán kijelentései miként sértették meg a személyiségi jogaikat.

Illés Zoltán szakállamtitkár a gáton