A magyarok nem kérnek a menekültekből

Tárki kutatás magyarok menekültek

Tavalyhoz képest némileg csökkent, egy évtizednyi távlatból nézve azonban még mindig magasnak tekinthető az idegenellenesség szintje Magyarországon: tízből három-négy magyar felnőtt szerint egyetlen menedékkérő se léphessen be az országba, míg öten mérlegelnék a választ, és csupán egy válaszadó támogatná minden menedékkérő beengedését Magyarországra – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013. januári országos reprezentatív mintán készült kutatásából.

A TÁRKI immár két évtizede vizsgálja évenkénti rendszerességgel a felnőtt magyar lakosság véleményét a menedékkérők befogadásának kérdésében. 2013 januárjában a magyar felnőttek bő harmada (36 százaléka) választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek tizede (11 százalék) tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség, amely összességében a felnőtt lakosság több, mint felét teszi ki (53 százalék) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

A legnépesebb véleménycsoport mindig a mérlegelőké, akiktől kissé lemaradva a mindenkit elutasítók, azaz az idegenellenesek csoportja következik és a legkisebb minden évben az idegenbarátok aránya. Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedése (1992-1995) után előbb valamelyest ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 és 2011 között kisebb elmozdulások mellett (24-33 százalék között) meglehetősen stabil volt az összkép. A 2012-es magas értékhez (40 százalék) képest 2013-ra az idegenellenesség némileg csökkent (36 százalék), de így is kismértékben magasabb, mint a 2000-es évek átlaga volt.

Az átlagosnál (36 százalék) a Közép-Magyarországon élők körében magasabb (48 százalék), a budapestiek között viszont alacsonyabb (25 százalék), továbbá az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezők esetében magasabb (mintegy 40 százalék), a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők körében pedig alacsonyabb (16 százalék) az idegenellenesség mértéke. Ami a politikai aktivitást illeti, a következő parlamenti választáson biztosan nem szavazók sokkal idegenellenesebbek (49 százalék), mint a biztosan szavazók (28 százalék).

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.