A hazai jobboldal pártjai, a Fidesz és a KDNP 2008-ban még harcosan kiállt a tandíj bevezetése ellen, s ebben csatlakoztak hozzájuk a két párt ifjúsági szervezetei is. Az alábbi összeállításból kiderül, hogy nem csupán Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa, de a tandíj ügyében megszólaló összes jobboldali poliitkus elítélte a tervezett lépést. A nyilatkozatokat a Magyar Hírlap 2008-as lapszámaiból vettük át.

Előkészítetlen, rossz döntés volt a tandíj bevezetése – állapította meg Tarlós István, a Szociális népszavazás 2008 kampány politikai vezetője. A Corvinus Egyetemen tartott előadásában a népes közönségnek arról beszélt, hogy nem lehet önmagában vizsgálni a tandíjat, hiszen a felsőoktatásban tanulók emellett albérletet, kollégiumot, étkezést is fizetnek. A tandíj mértékéről elmondta: a nyugat-európai országokhoz képest nálunk nagyon magas, hiszen amíg Belgiumban 2,7 évet, Franciaországban 5,5 évet lehet kifizetni az ottani havi minimálbérből, addig nálunk ez az arányszám csak 0,4 év. Tarlós István szerint a tandíjjal a diákokat egymás ellen fordítják, mert mentességet csak 15 százalékuk kap, míg a többség fizeti a tanulópénzt. A mentességre szorulók körének meghatározása sem lehet pontos, mert Magyarországon nagyon nehéz megállapítani a szülők valós anyagi helyzetét. Ez is mutatja, hogy máról holnapra nem lehet ekkora átalakításba kezdeni. A tandíj bevezetéséhez is komplexen kellett volna vizsgálni az adórendszert, illetve a közoktatás és a felsőoktatás finanszírozási kérdéseit.

A tandíj ellen mozgósítanak az ifjú kereszténydemokraták című cikk szerint Országos kampányt indít az egyetemisták és főiskolások körében az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ). Rétvári Bence, a szervezet elnöke – jelenleg államtitkár – azt nyilatkozta: azt szeretnék elérni, hogy minél több fiatal vegyen részt a szociális népszavazáson, és minél többen mondjanak igent a tandíj eltörlésére, mivel a fizetési kötelezettség rontja a fiatalok továbbtanulási esélyeit, és ezzel veszélyezteti a jövőjüket is.

A Magyar Hírlap így fogalmaz: "A Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormány a választási ígéretek ellenére mégis bevezeti a tandíjat. Ezzel a Te jövődet is veszélyezteti! Átvágtak! Vágod?" – ez áll egyebek között az Ifjúsági Kereszténydemokrata Mozgalom tandíjellenes szóróanyagán, amelyet az ország összes főiskolájára és egyetemére igyekeznek eljuttatni a következő hetekben, hónapokban.

Ugyancsak 2008-ban élesen kikelt a tandíj ellen a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas is. Mint a Magyar Hírlap írja, a Fidelitas Heves megyei szervezete arra kéri a fiatalokat, hogy a továbbtanulni vágyó hátrányos helyzetű társaikat segítsék azzal, hogy igent mondanak a tandíj eltörlésére. Oroján Sándor, a  Fidelitas megyei választmányi elnöke azt mondta: "helytelennek tartjuk, hogy a diák szorgalma, felkészültsége helyett a szülők pénztárcája döntse el, ki szerezhet diplomát, és ki nem". Az ifjú fideszesek kiszámolták: "ha a diák kenyéren és vízen él, havonta 70-75 ezer forintra van szüksége, hogy tanulmányait és alapvető megélhetését fedezni tudja".

Ösztöndíjat szorgalmaz a tandíj bevezetése helyett a Fidelitas címmel 2008. áprilisában közölt egy cikket a Magyar Hírlap, amelyben Ágh Péter alelnök nyilatkozik. A cikk szerint "a tandíj tervezett bevezetése miatt is több mint harmincötezer diák szorult ki a felsőoktatásból. A Magyar Rektori Konferencia nyilvánosságra került alternatív tandíjkoncepciója hasonló következménnyel járhat. A Fidelitas szerint csak azoknak a fiataloknak lesz majd merszük beadni a jelentkezési lapjukat az egyetemekre, akiknek családja vállalni tudja, hogy ha gyermeke kikerül az ingyenes képzésből, akkor egy éven át több százezret – orvosi képzés esetén egymillió forintnál is többet – fizessen a tanulmányokért".

Nem maradt el a Magyar Hírlaptól a Magyar Nemzet sem. A lap 2008-ban ezt írja: "A Fidesz szerint hatalmas káosz van a felsőoktatásban, amit bizonyít, hogy a következő tanévben nem növekszik az egyetemekre és főiskolákra felvehetők száma, noha minél több piacképes diplomás emberre volna szükség. Ágh Péter képviselő rámutatott, mindemellett egyre kevesebben jelentkeznek továbbtanulni egyetemekre, főiskolákra, mert a családoknak mind nagyobb terhet jelent ennek finanszírozása, a szociális válság már ezen a téren is kimutatható. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orvosi karokra felvehető diákok száma annak ellenére sem nőtt a tavalyihoz képest, hogy az illetékes szakmai szervezetek ezt kérték a kormányzattól. A szocialista kormány nem segíti a fiatalok tanulmányi előrehaladását, sőt továbbra is fennáll annak veszélye, hogy bevezetik a tandíjat. – Ez egyenlő az ifjúság és a családok megsarcolásával – vélte Ágh Péter."

Ugyancsak a Magyar Nemzet ostorozza 2008-ban a kevés keretszámot: "Bár az államilag támogatott képzésre felvehető diákok száma a tervek szerint jövőre nem változik, a férőhelyek képzési területek közötti felosztása köszönő viszonyban sincs a munkaerő-piaci és a gazdasági igényekkel, valamint a korábbi ígéretekkel. Az oktatási tárca által készített munkaanyag szerint jövőre is 56 ezer diákot vesznek fel az egyetemekre, főiskolákra. (...) Az adatokat elemezve kiderül, hogy szó sincs a műszaki és természettudományos képzés korábban hangoztatott felvirágoztatásáról, és aggasztó az is, hogy az orvosképzés keretszámait sem növelik, pedig a szakemberek szerint a tömeges külföldi munkavállalás miatt néhány éven belül komoly személyzeti problémák lesznek a kórházakban".

Megszólalt a Magyar Nemzetben Szijjártó Péter is a tandíj ügyében. Mint a lap beszámol róla: "Szijjártó Péter Fidelitas-elnök hangsúlyozta: 2008-ban fordult elő először, hogy százezer alá csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Ez drámai mérföldkő. – A polgári kormány időszakában még mintegy 140–160 ezren jelentkeztek főiskolákra, egyetemekre. Szerinte a tandíj bevezetésének a híre riasztotta el a fiatalokat az egyetemi tanulmányoktól".

Szíjjártó - mint a Magyar Nemzet írja - "végső okként a  tandíj bevezetését említette. Ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az újabb sarccal a kormány elvette annak lehetőségét, hogy a felsőoktatásba való felvételizésnél kizárólag a fiatalok tudása, tehetsége és szorgalma legyen a döntő. Ezzel a határozattal a tehetséges, ámde szerényebb anyagi körülmények között élő fiatalokat kizárta a felsőoktatásból – emelte ki. Azok a döntések, melyek eddig az oktatáspolitika terén megszülettek, soha nem látott mélységbe sodorták a magyar oktatáspolitikát, csak a tandíj bevezetésének hírére 24 ezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma – összegezte a Fidesz álláspontját Szijjártó Péter, rámutatva: ezek a döntések a Fidesz számára elfogadhatatlan és igazságtalan döntések".

2008-ban Pokorni Zoltánt idézi a Magyar Nemzet: "A következő polgári kormány el fogja törölni a tandíjat, bárhogy is hívják azt – reagált Pokorni Zoltán arra, hogy tegnap új tandíjjavaslatot tettek le az oktatási tárca asztalára a rektorok". A lap szerint "a rektori tandíjjavaslatról Pokorni kijelentette: rossz, minőségellenes, pazarló és igazságtalan. Ha ezt a rendszert vezetik be, akkor a gazdag diákok előtt tanulmányi eredménytől függetlenül is tárva lesznek majd az iskolák kapui, a szegényebb szülők gyermekeinek pályáját azonban egyetlen gyengébb félév is derékba töri, mert a családok többsége nem tudja kifizetni a több százezer forintos tandíjat. Hozzátette: a rektorok javaslata nemcsak azokkal fizettetne, akik rosszul tanulnak, hanem mindenkivel, aki nem kitűnővel végez, márpedig egy hátrányokkal induló diáknak a közepes vagy jó eredmény is óriási siker".

2008-ban még Pilhál Györgyöt is zavarta, hogy kevesebben tanulhatnak majd a felsőoktatásban: " Kilencvenegyezer fiatal jelentkezett az idén főiskolára, illetve egyetemre, szemben a tavalyi 108 ezerrel – ez 17 százalékos csökkenést jelent, ami elgondolkodtató. Még drámaibb a helyzet, ha a tavalyelőtti, azaz a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokat vesszük alapul, akkor 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Vagyis a megszorításokról szóló jogszabály megalkotása előtt mintegy 30 százalékkal több fiatal akart továbbtanulni, mint az idén".

S végül lássuk ismét Tarlós Istvánt, 2008-ban a Magyar Nemzetben hogyan is érvelt a tandíj ellen? Tarlós István: "Azzal is kábítanak, hogy más országokban is van tandíj. Vegyünk egy konkrét matematikai tényt. Franciaországban egy havi minimálbérből kifizethető több mint öt hónap tandíja. Magyarországon a minimálbér alig fél hónap tandíjra elegendő. Ezeket a tényeket sorozatosan elhallgatja, meghamisítja a hatalom".

Majd később ugyancsak Tarlós: "Kóka János érzelmesen érvel a tandíj mellett, míg ő maga ingyen végezte el a legdrágább egyetemet, az orvosit. Ráadásul nyilvánvalóan elvette valaki elől ezt a helyet, hiszen egy percig sem dolgozott orvosként, ellenben – akár a legrosszabb bolsevik időkben – friss diplomájával közlekedési miniszter lett. Még ő gyalázza, szidalmazza a kádárizmust, miközben a legrosszabb kommunista szellemiséget hordozza".