A brit üzleti-politikai napilap cikke szerint a felmérések azt mutatják, hogy a magyarok – csakúgy, mint szomszédaik közül  sokan – erőteljes előítéleteket táplálnak a cigánysággal szemben. Ez  azt jelenti, hogy a romákat sújtja először és a legkeményebben a  növekvő munkanélküliség.

Hack Péter büntetőjogász a Financial Timesnak úgy fogalmazott,  hogy az ügy kritikus szintre ért, és a gazdasági visszaesés meghozta  "a hagyományos bűnbakkeresést is".
Hack szerint mivel Magyarországon nincsenek bevándorlók, a romák váltak célponttá.

A lap felidézi, hogy a Jobbik a múlt hónapban, egy budapesti kerületi választáson nyolc százalékot szerzett, miután a „cigánybűnözés jelszavával kampányolt”.

A Financial Times tudósítója megírja, hogy az Ózd szélén lakó romák – az utóbbi időszak sorozatos incidensei nyomán – éjszakánként „botokkal és konyhakésekkel felfegyverkezve” őrt állnak a telepre bevezető utakon.

Az írás kitér Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány esetére, ismertetve a rendőrtiszt kijelentését, miszerint az elmúlt két  hónapban minden utcai rablást cigányok követtek el az egyik miskolci  lakótelepen. Pásztort felfüggesztették állásából, majd  „kevesebb mint 24 óra múltán visszahelyezték”, magas rangú rendőri  vezetők „tiltakozó kórusának”, a városi önkormányzat összpárti támogatásának és egy ezerfős tüntetésnek a nyomán; ez utóbbin „szép  számmal jelen voltak bőrfejűek is” – áll a Financial Times pénteki  cikkében.

A londoni napilap megfogalmazása szerint „a cigánypánik  hisztériává fajult” a veszprémi kézilabdások megkéselése után.

Ladányi János szociológus szerint a cigány népesség az utóbbi  húsz évben teljes mértékben a társadalmon kívül él. Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter azt mondta a lapnak, hogy ha a cigányságot nem sikerül a munkaerő részévé tenni, a költségvetési rendszer hosszú távú stabilitása válik kérdésessé.