Nem adta ki a Kúria a bírósági szervezet elnökének 1/2012. számú, a sajtó tájékoztatásának rendjéről szóló utasítását a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet kérelmére – adta hírül a Népszava.

Az ügy előzménye: Darák Péter, a Kúria elnöke részben erre az utasításra hivatkozva tagadta meg a lap két volt főbíró – Lomnici Zoltán és Baka András – nyilatkozattételi engedélyére vonatkozó kérelmét. A Népszava ezután kereste meg a TASZ-t.

A jogvédő szervezet nem kívánt állást foglalni Darák Péter döntéséről addig, amíg nem ismerik a hivatkozott utasítást, de a Kúria szóbeli megkeresésre egyelőre nem adta ki a dokumentumot. A TASZ ezért közérdekű adatigényléssel fordul a Kúria elnökéhez.

Korábban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter levélben tett javaslatot Daráknak a bírói ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára, de a Kúria-elnök az MTI-nek nyilatkozva elutasította a kormányzati felkérést. főbíró azonban a Navracsicsnak írott válaszlevelét nem hozta nyilvánosságra, és a Népszava szerint nem is tiltakozott a jogállamiságot sértő lépés miatt.

Darák elődei – Solt Pál, Lomnici Zoltán és Baka András – mérlegelés nélkül, határozottan visszautasítottak minden hasonló korábbi kísérletet, s a Népszava ezért szerette volna megszólaltatni a két korábbi főbírót. A mindössze néhány pontból álló elnöki utasítás információnk szerint a hatályos törvényi szabályozáshoz képest jóval szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a „bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre”. A törvény azt is tiltja, hogy a „bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére” tájékoztatást adjon.

Darák 1/2012. számú utasítása szerint viszont a Kúria bármilyen szakmai és igazgatási tevékenységéről csak az elnök és helyettese, esetleg a kijelölt kollégiumvezetők vagy a sajtótitkárság munkatársai nyilatkozhatnak.

Ez önmagában talán nem kifogásolható, az viszont már aggályos lehet, hogy bíró bármilyen tájékoztatási feladatot és más közszereplést csak a főbíró engedélye alapján vállalhat. Vagyis: előzetes jóváhagyás nélkül akár még egy társadalmi szervezetben betöltött szerepéről sem beszélhet.

Az utasítás szerint az egyes konkrét ítéletekről az illetékes vezető kérésére az eljáró tanácsoknak rövid összefoglalót kell készíteniük, míg a kiemelt – „nehéz”, illetve „elvi jelentőségű” – ügyekben ilyet minden esetben kötelező készíteni. Az egyelőre nem nyilvános utasításban értesüléseink szerint nagyjából ennyi szerepel.