A Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítási érdekében, ám az igazságügyi miniszter napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában nincs tennivalója - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke pénteken az MTI-nek.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi szórakozóhely előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet pedig életveszélyesen megsebesítették. A gyilkosság miatt indult büntetőperben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sajtófőnöke hétfőn közölte, hogy a miniszter a veszprémi városi televíziónak adott interjúban arról beszélt: kéri az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől. Darák Péterhez címzett keddi levelében pedig a nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek - köztük a Cozma-ügy - miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva vetette fel a tárcavezető, hogy Darák Péter szerint megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége.

"Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét e társadalmi felháborodás lehetséges következményére: a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésére" - áll Navracsics Tibornak a Kúria elnökéhez intézett levelében, amely kitér arra is, hogy "amennyiben Elnök Úr is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, tisztelettel kérem, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg".

Darák Péter ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: megérti, ha egy igazságügy-miniszter az ítélkezési gyakorlat irányításával kapcsolatos kúriai feladatokra hívja fel a figyelmet, és kifejezi aggodalmát a Kúria elnökének, s intézkedést vár tőle. Mindez érthető, hiszen a miniszterek felelősséget éreznek kormányuk büntetőpolitikájáért és annak érvényesüléséért.

Arra a kérdésre, mennyire szokásos, hogy a végrehajtó hatalom részét képező igazságügyi tárca a legfelsőbb bírói fórum vezetőjéhez forduljon egy konkrét bírói döntést vagy az ügyek egy csoportjában az ítélkezési gyakorlatot bírálva, Darák Péter elmondta: az nem tekinthető példátlannak, hiszen a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben különböző kormányok idején egyaránt történt ilyen, többnyire a közvélemény érdeklődését, érzelmeit felkorbácsoló bűnügyek kapcsán.

Így például 2001-ben Dávid Ibolya MDF-es politikus, az első Orbán-kormány igazságügyi minisztereként intézett levelet Solt Pál akkori főbíróhoz, később pedig a Gyurcsány-kormány igazságügyi tárcáját vezető Petrétei József kereste meg Lomnici Zoltánt.

A Kúria elnöke nem tartja szerencsésnek az ilyen jellegű felvetéseket, mert megítélése szerint azt a látszatot keltheti, hogy a Kúriának vannak eszközei, hatásköre az alsóbb fokú bíróságokon folyó konkrét ügyekbe való beleszólásra, holott ez nincs így, és jogállamban nem is lehet. Ez ugyanis sértené a bírói függetlenség elvét, illetve a törvényes bíróhoz való jogot. A Kúriára egyedi ügyek csak rendes vagy rendkívüli perorvoslat törvényes útján juthatnak el.

Darák Péter az eset kapcsán hangsúlyozta: a Kúria kollégiumai, az egyes szakágak mindent megtesznek azért, hogy a legmagasabb bírói fórum eleget tegyen kiemelt feladatának, és biztosítsa az ítélkezés egységét. A Kúria - miként jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság - az elmúlt évtizedekben sok ezer alsóbb fokú bírósági döntés tanulmányozásával alakította ki azokat a testületi állásfoglalásait, amelyek az iránymutató egyedi döntésekkel együtt orientálják az ítélkezési gyakorlatot, ezen belül például az élet elleni cselekményekkel kapcsolatos jogi minősítések olykor igen bonyolult problémáját, illetve a büntetéskiszabás szempontjait.


A Kúriának az ítélkezési gyakorlat egységével kapcsolatos megnövekedett feladat- és hatásköreivel összefüggésben már létrejöttek a joggyakorlatot elemző csoportok. Az idén a büntető szakági munkacsoport feladata a hatályon kívül helyezések gyakorlatának vizsgálata. A vizsgálat és az elemzés kizárólag a hivatás szabályai szerint, szakmai okokból és tudományos szempontok alapján történik.

A hatályon kívül helyezések vizsgálatát az eljárások elhúzódása megakadályozásának törvényes érdeke motiválta, és a törvényszéki és táblai szakmai vezetők javaslatai erre figyelemmel alapozták meg a Kúria elnökének elhatározását. Ha az élet elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának vizsgálatát a Kúria büntetőkollégiumának vezetője vagy más, törvény által indítványozásra jogosított (például a legfőbb ügyész) kezdeményezi, úgy a bírósági joggyakorlat-elemző csoport vizsgálati tárgykörének jövőbeni meghatározásánál ezt a Kúria elnöke megfontolás tárgyává teszi. Eddig azonban ilyen kezdeményezés nem érkezett egyetlen erre jogosulttól sem.

Darák Péter kiemelte: a bíróságok tevékenységét övező magas szintű állampolgári bizalom egyik legfontosabb eleme, hogy minden ügyben a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartsák azt az elvet, amely szerint az ügyben eljáró bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, amelyek alapján körültekintő döntés születhet.

Túl azon, hogy az adott pillanatban nyilvánvalóan az eljáró bíró ismerheti a legjobban az ügyet, az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú az is, hogy döntését sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa. Ha pedig egy bíró mégiscsak hibát követne el, annak orvoslására kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott módon kerüljhet sor - fejtette ki Darák. Mindezek alapján a Kúria elnöke nem látott lehetőséget az igazságügy miniszteri kérés teljesítésére.

Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán az MTI-nek kifejtette: a felülvizsgálati kérelem Kúriához történő benyújtására a törvény a jogerős döntés közlésétől számított fél éves határidőn belül ad lehetőséget a vád képviselőjének. Érthető módon a Kúria elnöke nem nyilváníthat véleményt egy olyan ügyről, amely az általa vezetett bíróság döntésére várhat.

Kónya álláspontja szerint a bíróság az ítéleteit csak a konkrét ügy minden fontos részletének, körülményének alapos tanulmányozása után, kizárólag a hatályos törvényekre alapítva hozhatja meg, és semmiképpen nem lehet tekintettel a közhangulatra, társadalmi elvárásra vagy más, büntetőjogon kívüli körülményre.

A társadalmi elvárás egyébként is meglehetősen nehezen megragadható, sokféle, nemegyszer ellentétes tartalommal is megtölthető kategória, amely a bíró számára teljességgel alkalmazhatatlan, hiszen sehol nem szerepel a rá nézve kötelező jogszabályokban, és a bírónak nem is lehet feladata a társadalmi elvárások szemmel tartása, és döntését a közhangulat nem befolyásolhatja. A bíró a törvény szolgája.

Jogállamban a megválasztott parlamenti többség feladata törvényekben rögzíteni a bírák számára mindazokat a szabályokat, amelyek alapján ítélkeznek, ahogyan ez éppen a napokban az új büntető törvénykönyv vitája során zajlik a parlamentben. A társadalom elvárásainak szempontjai a felülvizsgálati okok között nem szerepelnek, és ez a követelmény kizárólag jogalkotói eszközökkel érvényesíthető - jegyezte meg Kónya István.


A Helsinki Bizottság szerint ez nyomásgyakorlási kísérlet

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kúria elnökéhez írott levelét „nehéz másként értelmezni, mint a végrehajtó hatalom nyomásgyakorlási kísérletét a bírói karra” – szögezi le a tárcavezetőnek címzett nyílt levelében a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Navracsics Tibor arra hívta fel a főbíró figyelmét, hogy az utóbbi időben számos ügy zárult le „ellentmondásosnak tartott bírósági ítélettel”, ezért Darák Pétertől arra vár választ: a Kúria – elsősorban a Cosma-üggyel kapcsolatban –  „a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e”. Arra kéri ugyanakkor Darákot, hogy amennyiben szükségét látja a bírói gyakorlat változásának, az ahhoz szükséges lépéseket tegye meg.

Magyarország alaptörvénye „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak” – hívja fel a figyelmet Kádár András Kristóf. Így szerinte „a nép véleménye” nem számít.

Figyelembe véve a „társadalom” tájékozottságát egy-egy ügy fontos tényállási elemeit, a büntetőjog dogmatikáját és a büntetőjogi szankciókat illetően, tekintettel továbbá arra, hogy pl. a magyar közvélemény 68 százaléka halálbüntetés-párti, szerinte nem kell magyaráznia, miért van ez így.

„Nehéz eldönteni, hogy mi aggasztóbb: ha ön a fentiekkel nincs tisztában, vagy ha a fent írtak az ön számára is nyilvánvalóak, de a vélt politikai haszon reményében nem vesz róluk tudomást” – írja a jogvédő szervezet társelnöke.

De „egyáltalán mit tehetne jogszerűen a Kúria elnöke, még ha egyet is értene a kérdéses ítélet elégtelen szigorával kapcsolatban?” – teszi fel a kérdést Kádár András Kristóf. S azt is felveti, Navracsics az elmúlt két évtized ítélkezési gyakorlata alapján „valóban indokolatlanul enyhének tartja a Cozma-ügyben kiszabott, közel húsz éves fegyházbüntetést.

A jogvédő azonban ennél továbbmegy, s felveti: amióta Navracsics az igazságügyért felelős miniszter, „elfogadták a semmisségi törvényt, korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, Az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített szabályokat írtak bele az alaptörvénybe, mandátumának lejárta előtt eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnökét”.

Navracsics ugyanakkor „határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy nem kell végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott, de a kormányzatnak nem tetsző döntést”.

„Arra kérném, ismertesse velünk, jogvédőkkel és a kormányzat intézkedései előtt értetlenül állókkal, hogy ezek a lépések melyik jogállamfelfogással, milyen alkotmányossági elmélettel és a bírói függetlenség mely értelmezésével állnak összhangban azok közül, amelyeket ön az egyetemi katedrán tanít(ott)?” – szögez a miniszternek a jogvédő szervezet társelnöke egy újabb kérdést.