A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által a Kúria elnökének címzett, a Cozma-ügy kapcsán az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára vonatkozó felkérése ügyében kérdezte volna a Népszava Lomnici Zoltán és Baka András volt főbírókat. Korábban mindketten határozottan kiálltak az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.

A lap úgy gondolta, hogy a korábbi bírósági vezetők álláspontja nyilvánvalóan mérvadó lehet a napokban nagy visszhangot kapott ügyben, a Kúria sajtótitkárságára benyújtott, a nyilatkozattételre vonatkozó engedélykérelmet azonban Darák Péter - "hivatkozással a 2011. évi CLXII törvény 39. § (1) cikkre, valamint a Kúria elnökének a 1/2012. számú, a sajtó tájékoztatásának rendjéről szóló utasítására" - elutasította. Szerinte "a kúriai bírák igazgatási jellegű kérdésekről nem nyilatkozhatnak”.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hivatkozott passzusa viszont úgy szól, hogy "a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak" – hívta fel a figyelmet a Népszava.

A nyilatkozattételére a jogszabály 43. paragrafusa vonatkozik, amely szerint a „bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre”.

A törvény azt is tiltja, hogy a „bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére” tájékoztatást adjon. Az viszont kérdéses, hogy a Kúria elnöke a nyilatkozattételi korlátokat kiterjesztően értelmezheti-e kiterjesztően úgy, hogy „igazgatási jellegű” ügyeket is a tilalmazott tárgyak közé sorol.

Az elnöki utasítás szerint egyébként bíró tájékoztatási feladatot és más közszereplést csak a főbíró engedélye alapján vállalhat, amiből az következik, hogy előzetes jóváhagyás nélkül egy társadalmi szervezetben betöltött szerepéről sem beszélhet.

Az esettel kapcsolatban szakértők úgy látják, egy államigazgatási szervezetnél nem kifogásolható, ha annak működése kapcsán egy beosztott csak vezetőjének hozzájárulásával nyilatkozik.

A Kúria elnökének utasítása viszont a bírói függetlenség sérelmét jelentheti, mert Navracsicsnak a Darákhoz intézett felkérése általában is csorbíthatja egy hatalmi ág függetlenségét. Így a konkrét ügyben forrásaink szerint személyes érintettsége okán valamennyi bírónak joga lenne megszólalni. Azt pedig végképp elfogadhatatlannak tartják, hogy két volt legfelsőbb bírósági elnök véleménynyilvánítási szabadságát korlátozzák.

Amúgy a helyzet pikantériája, hogy Baka András tavaly decemberben menesztett főbíró maga is hozott hasonló tartalmú elnöki utasítást, amit Darák nagyrészt szó szerint átvett.