A Kúria dönt a Cozma-ügyben
A Cozma-ügyben jelentős rendőri biztosítás és rendkívüli sajtóérdeklődés mellett kezdődött meg kedd délelőtt a felülvizsgálati eljárás. A veszprémi kézilabdacsapat válogatott játékosának meggyilkolásával és más bűncselekményekkel vádolt három elkövető esetében az ügyészség kezdeményezett rendkívüli perorvoslatot.
A Cozma-gyilkosság ügyében meghozott másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását még július elején indítványozta felülvizsgálati kérelmében a Legfőbb Ügyészség a Kúriánál. A beadvány szerint a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla nem tett eleget indoklási kötelezettségének, s miközben az ügyészség érveit elfogadta, jelentősen csökkentette a vádlottakra kiszabott büntetéseket, arra azonban nem adott magyarázatot, hogy miért.
Az MKB-Veszprém román kézilabdása, Marian Cozma meggyilkolása, valamint a két csapattársa – Zarkó Sesum és Ivan Pesic – elleni súlyos testi sértés miatt a Veszprém Megyei Bíróság által kiszabott elsőfokú ítéletet jelentősen enyhítette a győri táblabíróság. A megyei bíróság – a januártól hatályos szabályozás szerint Veszprémi Törvényszék – a vádlottak közül Raffael Sándort és Németh Győzőt életfogytig tartó fegyházra ítélte, s kimondta, hogy ők legkorábban harminc év múlva helyezhetők feltételesen szabadlábra, a harmadrendű vádlott Sztojka Iván pedig húsz évet kapott.
A fellebbezések folytán a Győri Ítélőtáblára került az ügy, ahol idén áprilisban jelentősen enyhítették a három fővádlott büntetését: Raffael Sándort és Németh Győzőt tizennyolc-tizennyolc év, Sztojka Ivánt pedig nyolc év börtönre ítélték. Az indok pedig az volt, hogy nem állapítható meg az emberölés életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható minősített esete.
Ezt szakmai körök egyébként helyes döntésnek tartották, mert egy olyan kocsmai verekedésről lehetett szó, amelynek kapcsán nehéz eldönteni például azt, hogy a tetteseket milyen szándék vezette, s az áldozat közreható magatartása mennyiben járult hozzá a konfliktushelyzet kialakulásához.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi szórakozóhely előtt, a segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet pedig életveszélyesen megsebesítették.
Az ítélet jelentős enyhítése igen nagy felháborodást váltott ki, amelynek hatására Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter (a térség országgyűlési képviselője) levélben fordult Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez az egyes bíróságok eltérő ítélkezési gyakorlata miatt. Később Navracsics visszautasította a vádat, hogy egy folyamatban lévő ügyben avatkozott volna be a független igazságszolgáltatás működésébe, mert szerinte egy jogerős ítélettel lezárt pert érintett a levelében.
Amennyiben a Kúria helyt ad a Legfőbb Ügyészség indítványának – ez várhatóan csak a jövő héten derül ki –, a megismételt eljárásban felülvizsgálhatja a kiszabott büntetéseket. Az ügyészség egyébként az elsőfokú ítélet helybenhagyását szeretné elérni. A felülvizsgálati indítványban vélhetően ezért kérték a vádlottak előzetes letartóztatásának fenntartását is.
Mit akart Navracsics?
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az MTI birtokába került dokumentum szerint „javaslat a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára” tárgyban fordult a Kúria elnökéhez. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a levélben jelezte, hogy a közelmúltban számos nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény zárult le „a szakma és az emberek által is ellentmondásosnak tartott” bírósági ítéletekkel.
„Sajnos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által is tapasztalható módon egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe vagy bíróságonként nem következetes volta miatt. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét e társadalmi felháborodás lehetséges következményére: a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésére” – olvasható a levélben, amely szerint a szaktárca e bizalomcsökkenést a jogszabály-előkészítésben rendelkezésére álló eszközökkel orvosolni nem tudja, az csak a következetes és kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat kialakításával lehetséges.
Navracsics Tibor a levélben arra kérte Darák Pétert: tájékoztassa a Kúria azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy a közelmúlt nagy visszhangot kiváltó ítéleteivel – köztük elsősorban a Marian Cozma halálát okozó veszprémi emberölés ügyében hozott ítélettel – kapcsolatban „a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e”.
„Amennyiben Elnök Úr is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, tisztelettel kérem, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg” – kérte Navracsics.
Kúria elnöke nem tartotta szerencsésnek a miniszter felvetését
A Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítási érdekében, ám az igazságügyi miniszter napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában nincs tennivalója – jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek.
Darák elmondta: megérti, ha egy igazságügy-miniszter az ítélkezési gyakorlat irányításával kapcsolatos kúriai feladatokra hívja fel a figyelmet, és kifejezi aggodalmát a Kúria elnökének, s intézkedést vár tőle. Mindez érthető, hiszen a miniszterek felelősséget éreznek kormányuk büntetőpolitikájáért és annak érvényesüléséért.
Arra a kérdésre, mennyire szokásos, hogy a végrehajtó hatalom részét képező igazságügyi tárca a legfelsőbb bírói fórum vezetőjéhez forduljon egy konkrét bírói döntést vagy az ügyek egy csoportjában az ítélkezési gyakorlatot bírálva, Darák Péter elmondta: az nem tekinthető példátlannak, hiszen a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben különböző kormányok idején egyaránt történt ilyen, többnyire a közvélemény érdeklődését, érzelmeit felkorbácsoló bűnügyek kapcsán.
Így például 2001-ben Dávid Ibolya MDF-es politikus, az első Orbán-kormány igazságügy-minisztereként intézett levelet Solt Pál akkori főbíróhoz, később pedig a Gyurcsány-kormány igazságügyi tárcáját vezető Petrétei József kereste meg Lomnici Zoltánt.
A Kúria elnöke nem tartja szerencsésnek az ilyen jellegű felvetéseket, mert megítélése szerint azt a látszatot kelthetik, hogy a Kúriának vannak eszközei az alsóbb fokú bíróságokon folyó konkrét ügyekbe való beleszólásra, holott ez nincs így, és jogállamban nem is lehet. Ez ugyanis sértené a bírói függetlenség elvét, illetve a törvényes bíróhoz való jogot. A Kúriára egyedi ügyek csak rendes vagy rendkívüli perorvoslat törvényes útján juthatnak el.
Darák Péter az eset kapcsán hangsúlyozta: a Kúria kollégiumai, az egyes szakágak mindent megtesznek azért, hogy a legmagasabb bírói fórum eleget tegyen kiemelt feladatának, és biztosítsa az ítélkezés egységét. A Kúria – miként jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság – az elmúlt évtizedekben sok ezer bírósági döntés tanulmányozásával alakította ki azokat a testületi állásfoglalásait, amelyek az iránymutató egyedi döntésekkel együtt orientálják az ítélkezési gyakorlatot, ezen belül például az élet elleni cselekményekkel kapcsolatos jogi minősítések olykor igen bonyolult problémáját, illetve a büntetéskiszabás szempontjait.
Darák Péter kiemelte: a bíróságok tevékenységét övező magas szintű állampolgári bizalom egyik legfontosabb eleme, hogy minden ügyben a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartsák azt az elvet, amely szerint az ügyben eljáró bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, amelyek alapján körültekintő döntés születhet.
Túl azon, hogy az adott pillanatban nyilvánvalóan az eljáró bíró ismerheti a legjobban az ügyet, az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú az is, hogy döntését sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa. Ha pedig egy bíró hibát követne el, annak orvoslására kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott módon kerülhet sor – jelentette ki Darák. Mindezek alapján a Kúria elnöke nem látott lehetőséget az igazságügy-miniszteri kérés teljesítésére.
Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán kifejtette: a felülvizsgálati kérelem Kúriához történő benyújtására a törvény a jogerős döntés közlésétől számított fél éves határidőn belül ad lehetőséget a vád képviselőjének. Érthető módon a Kúria elnöke nem nyilváníthat véleményt egy olyan ügyről, amely az általa vezetett bíróság döntésére várhat.
Kónya álláspontja szerint a bíróság az ítéleteit csak a konkrét ügy minden fontos részletének, körülményének alapos tanulmányozása után, kizárólag a hatályos törvényekre alapítva hozhatja meg, és semmiképpen nem lehet tekintettel a közhangulatra, társadalmi elvárásra vagy más, büntetőjogon kívüli körülményre.
A társadalmi elvárás egyébként is meglehetősen nehezen megragadható, sokféle, nemegyszer ellentétes tartalommal is megtölthető kategória, amely a bíró számára teljességgel alkalmazhatatlan, hiszen sehol nem szerepel a rá nézve kötelező jogszabályokban, és a bírónak nem is lehet feladata a társadalmi elvárások szemmel tartása, és döntését a közhangulat nem befolyásolhatja. A bíró a törvény szolgája – emelte ki Kónya.
A Helsinki Bizottság szerint a végrehajtó hatalom nyomást gyakorolt a bírói karra
A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kúria elnökéhez írott levelét „nehéz másként értelmezni, mint a végrehajtó hatalom nyomásgyakorlási kísérletét a bírói karra” – szögezte le a tárcavezetőnek címzett nyílt levelében a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
Navracsics Tibor arra hívta fel a főbíró figyelmét, hogy az utóbbi időben számos ügy zárult le „ellentmondásosnak tartott bírósági ítélettel”, ezért Darák Pétertől arra vár választ: a Kúria – elsősorban a Cosma-üggyel kapcsolatban – „a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e”. Arra kéri ugyanakkor Darákot, hogy amennyiben szükségét látja a bírói gyakorlat változásának, az ahhoz szükséges lépéseket tegye meg.
Magyarország alaptörvénye szerint „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak” – hívta fel a figyelmet Kádár András Kristóf. Így szerinte „a nép véleménye” nem számít.
Figyelembe véve a „társadalom” tájékozottságát egy-egy ügy fontos tényállási elemeit, a büntetőjog dogmatikáját és a büntetőjogi szankciókat illetően, tekintettel továbbá arra, hogy a magyar közvélemény 68 százaléka halálbüntetés-párti, szerinte nem kell magyaráznia, miért van ez így.
„Nehéz eldönteni, hogy mi aggasztóbb: ha ön a fentiekkel nincs tisztában, vagy ha a fent írtak az ön számára is nyilvánvalóak, de a vélt politikai haszon reményében nem vesz róluk tudomást” – írta a jogvédő szervezet társelnöke.
De „egyáltalán mit tehetne jogszerűen a Kúria elnöke, még ha egyet is értene a kérdéses ítélet elégtelen szigorával kapcsolatban?” – tette fel a kérdést Kádár András Kristóf. S azt is felveti, Navracsics az elmúlt két évtized ítélkezési gyakorlata alapján „valóban indokolatlanul enyhének tartja a Cozma-ügyben kiszabott, közel húsz éves fegyházbüntetést.
A jogvédő azonban ennél továbbment, s felvetette: amióta Navracsics az igazságügyért felelős miniszter, „elfogadták a semmisségi törvényt, korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, Az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített szabályokat írtak bele az alaptörvénybe, mandátumának lejárta előtt eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnökét”.
Navracsics ugyanakkor „határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy nem kell végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott, de a kormányzatnak nem tetsző döntést”.
„Arra kérném, ismertesse velünk, jogvédőkkel és a kormányzat intézkedései előtt értetlenül állókkal, hogy ezek a lépések melyik jogállamfelfogással, milyen alkotmányossági elmélettel és a bírói függetlenség mely értelmezésével állnak összhangban azok közül, amelyeket ön az egyetemi katedrán tanít(ott)?” – szögez a miniszternek a jogvédő szervezet társelnöke egy újabb kérdést.
