Azzal, hogy a párt kimondta: nem csatlakozik a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 választói mozgalomhoz, az LMP történetének legmélyebb válságához érkezett el – jelentette ki kérdésünkre Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Központ politikai elemzője. Amiatt, hogy a Schiffer-féle „különutas” irányvonal bár minimális többséggel, de felülkerekedett, szerinte elképzelhető, hogy egyesek kiválnak a parlamenti frakcióból, ami az önálló képviselőcsoport létét is megkérdőjelezheti.

De ha ez nem is következik be, a frakciót akkor sem lesz könnyű egyben tartani, és akár a pártszakadás veszélye is fennáll – fogalmazott a szakértő. Az LMP támogatottsága ma is a parlamenti küszön határán van – hangsúlyozta –, és a közvélemény-kutatási adatok szerint a potenciális szavazóik egy része helyesli az ellenzéki erők közötti együttműködést. Elfogadják tehát, hogy a Fideszt csak széles körű összefogással lehet leváltani, az LMP kongresszusának határozata viszont szembemegy az együttműködésnek a választási rendszerből is következő kényszerével – véli Nagy Attila Tibor.

A következő parlamenti választást megelőző kampány elsősorban arról szól majd, hogy maradjon-e a Fidesz, amelynek azonban a feltétele a hatalomváltásban érdekelt erők mindenáron való összefogása lesz, s ha valaki ezt elutasítja, a baloldal árulójának minősítik majd – mondta az elemző. Schifferék ezt a skatulyázást akarják felülírni azzal, hogy lehet más a politika, de Nagy szerint nagyon nem lehet más, tehát be kell állni a sorba, és mindenkinek el kell döntenie: Orbán mellett vagy ellene van.

Ebben a helyzetben az LMP jövője lehet a tét, mert a párt hiába akar önálló pólusképző erőként fellépni – véli a szakértő. Ehhez az ezerfős tagság kevés, s a bázisdemokrácia sem megfelelő alap. Korszerűbb szervezeti struktúrára, sokkal több tagra, önálló hatáskörökkel rendelkező pártelnökre, az ökopárti arculattól a néppárti irányba történő elmozdulásra, s legalább 10-15 százalékos támogatottságra lenne szükség – fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Krekó Péter: Nem biztos, hogy végleges a döntés

Korántsem biztos, hogy az LMP-nek az országgyűlési választás előtt másfél évvel meghozott döntése végleges és kategorikus, mert ha a párt támogatottsága jelentősen csökken, a kongresszusi határozat újragondolására késztetheti a vezetőket – legalábbis így látja Krekó Péter, a Political Capital vezetője. Egyébként maga is úgy látja, hogy 2014-re a választási kampány egyetlen kérdésre egyszerűsödik: marad-e Orbán?

Ezért az Együtt 2014 léte Krekó szerint fenyegetést jelent az LMP számára is, mert a támogatói között sokkal erősebb az ellenszenv a Fidesszel, mint az MSZP-vel szemben, vagyis a potenciális szavazók kormányváltást akarnak. Ha tehát az ökopárt mindenképpen az önálló irányvonal mellett dönt, az Együtt 2014 elcsábíthatja a szavazóit, és baloldalról számos kritika érheti azért, mert a kívülállásával a Fidesznek segít.

Krekó egy újabb szempontra is felhívta a figyelmet: amennyiben az LMP csatlakoznék a választói együttműködéshez, az MSZP is inkább lépéskényszerbe kerülne. Akkor szerinte a szocialistáknak is korábban egyértelművé kellene tenniük a viszonyukat a Bajnai-féle kezdeményezéshez. Most azonban az MSZP is időt és teret nyert.  

A politológus érti, hogy az LMP-n belül súlyos dilemmával kell szembenézni, hiszen egy alig néhány éve alakult pártnak nem könnyű eldöntenie, akar-e mások szatellitszervezetévé válni. Ugyanakkor felvetődhet – árnyalta tovább a képet Krekó –, hogy a saját erkölcsi értékeiket alávetik-e olyan aktuálpolitikai szempontoknak, mint az Orbán-kormány leváltása vagy a parlamenti helyek elvesztése. Az LMP-nek ez a döntése viszont könnyen a párt „hősi halálához” vezethet, azaz elmondhatja majd magáról, hogy nem hozott „elvtelen” kompromisszumot, ennek  ára viszont a parlamentből való kiesés lehet.

A politológusnak ugyanis meggyőződése: az LMP potenciális szavazóbázisa nagyjából egybeesik a Bajnai-féle mozgaloméval, s nekik korántsem a környezetvédelem a legfontosabb ügyük. Schiffer András és támogatói talán abban bíznak, hogy a Fidesztől elfordult jobboldali szavazók köréből még szerezhetnek támogatókat, kérdés azonban, miért szavaznának az LMP-re, hiszen nem világos, „mit kapnak” a szavazatukért.

Aki Orbán ellen akar majd szavazni, annak az Együtt 2014 és/vagy az MSZP lehet a pártja, akik nem akarják a „korábbi politikai garnitúra” visszatérését, azok visszatalálnak majd a Fideszhez, akik pedig a rendszerből ábrándultak ki, azok vagy a Jobbikot támogatják majd, vagy távol maradnak. Az LMP ráadásul, akárcsak az Együtt 2014, elsősorban a nagyvárosok lakosságát tudja megszólítani, s az ökopárt akármennyire is szeretné a falvak lakosságát megkörnyékezni, politikusai nem beszélik ennek a közegnek a nyelvét. Az LMP új vezetése tehát játszhatja majd csukott szemmel, makacsul azt a zenét, ami neki tetszik, de könnyen lehet, hogy így szép lassan közönség nélkül marad.

Rossz üzenet ugyanakkor, hogy az LMP azt hangsúlyozza, hogy Bajnait nem akarja – állítja Krekó. Ha most azt feszegetik, hogy ki vezesse az összefogást, s hogy mely szervezetek és milyen feltételek mellett vegyenek részt abban, szerinte megtörhetik az Együtt 2014 kezdeti lendületét, ám az ökopárt azzal magának árt leginkább.

Az Együtt 2014 továbbra is nyitott az érdemi tárgyalásokra

Az Együtt 2014 tudomásul veszi az LMP döntését – felelte kérdésünkre Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület ügyvezető alelnöke. Maga egyébként úgy véli, ezzel még fokozottabb a felelősségük, hiszen 2014-ben olyan programmal kell előállniuk, amely az ökopárt tagjai számára is megmutatja, hogy a nekik fontos értékeket – ilyen például a korrupció elleni fellépés, az igazságosabb adórendszer, az állam működésének átláthatósága, a környezetvédelem fontossága – is képviselni tudják.

A mozgalom célja az Orbán-rezsim leváltása, és erre a kérdésre az LMP rossz választ adott – állítja Szigetvári. Ezért sajnálnák, hogy a párt nem csatlakozik a választói mozgalomhoz, amit a széles összefogástól, tehát a választási együttműködéstől való elzárkózásként lehet értékelni.

Mindazonáltal továbbra is nyitottak az érdemi tárgyalásokra – emelte ki Szigetvári –, de olyan áltárgyalásokra, ahol a résztvevők csak a saját különbözőségüket akarják hangoztatni, nem vállalkoznak. Egyébként az LMP kongresszusának döntése Szigetvári szerint alapvetően az ökopárt jövőjéről szól, és az Együtt 2014 várja, hogy az új vezetők a lehetséges összefogással kapcsolatban milyen érdemi álláspontot alakítanak ki.

"Az Orbán-rezsim túléléséhez asszisztál az LMP"

A Milla Egyesület, a Magyar Szolidaritás Mozgalom, valamint a Haza és Haladás Egyesület által alapított Együtt 2014 – amely a héten kérte fel az LMP-t a csatlakozási tárgyalások megkezdésére - közleményben is reagált a döntésre, kifejtve: a kormánypártok olyan választójogi törvényt "erőltettek" Magyarországra, amelynek következtében széles ellenzéki összefogás kell már a kabinet leváltásához is, de különösen "a rezsim lebontásához" és egy új politikai korszak megteremtéséhez.

A választói mozgalom szerint ebben a helyzetben minden ellenzéki erő előtt két út áll: vagy a változás mellett teszi le a voksát, és ezért együttműködésre törekszik, vagy egyéb szempontokat hangsúlyoz, és "ezáltal végül az Orbán-rezsim túléléséhez asszisztál". Ez tükröződött az LMP vitáiban és az Együtt 2014-hez csatlakozásról szóló szavazás szoros végeredményében is – vélik a mozgalom résztvevői –, a párt határozata ugyanis nem a választói összefogás sorsáról, hanem az LMP jövőjéről hozott döntés volt.

Az Együtt 2014 közleménye szerint az LMP kongresszusán csupán 77:84 arányban maradt alul az a meggyőződés, hogy "a párt számára fontos értékek megvalósulásához csak az Orbán-rezsim leváltásán keresztül vezet az út". A döntés után a párt frakcióvezetője, és két helyettese is bejelentette a lemondását.

Ez a szavazati arány egyúttal felelősséget is ró az Együtt 2014 tagjaira: "továbbra is minden erőnkkel azon leszünk, hogy 2014-ben leválthassuk az Orbán-kormányt, ezt követően pedig valóra válthassuk az LMP olyan célkitűzéseit is, mint a jogállam újjáépítése, az átláthatóság és a korrupció elleni fellépés, az igazságosabb adórendszer, a társadalmi előrejutás megkönnyítése, az állambiztonsági iratok nyilvánosságának rendezése vagy épp a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése" – fejtették ki.

Az Együtt 2014-nek változatlanul természetes szövetségesei mindazok a demokratikus értéket valló ellenzéki szervezetek – hangoztatják a mozgalom tagjai –, amelyek képesek háttérbe szorítani az egyéni, szervezeti részérdekeiket annak érdekében, hogy 2014-ben változások sorozata indulhasson el Magyarországon.