A köztisztviselők indokolás nélküli kirúgása nem ütközik a közösségi jogba
Hatáskörének hiányát állapította meg végzésében az Európai Unió Bíróság az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozásnak az alapjogi chartával való összeegyeztethetőségével kapcsolatban - tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-t.
Emlékeztettek: a Debreceni Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali kérelmeket terjesztett az uniós fórum elé az előtte folyamatban lévő perekben, amelyekben a felperes kormánytisztviselők, illetve köztisztviselők indokolás nélküli felmentésük jogellenességének a megállapítását kérték. A bíróság három kérdést tett fel, amelyek lényegében arra irányultak, hogy összeegyeztethető-e az Európai Unió alapjogi chartájának 30. cikkével - amely az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem elvét tartalmazza - a szóban forgó munkáltatói intézkedés, illetve az azt megalapozó magyar szabályozás.
A tárca közölte: az Európai Unió Bírósága október 10-i végzésében hatáskörének hiányát állapította meg az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó magyar szabályozásnak az alapjogi chartával való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. A bíróság felidézte, hogy a charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az EU jogát hajtják végre.
Ezt követően a bíróság - az eljárásban képviselt magyar állásponttal megegyezően - megállapította, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások alapjául szolgáló jogviták nem érintenek a chartán kívüli uniós jogszabályokat, így nem tartoznak az uniós jog alkalmazási körébe, a charta hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozzák meg a bíróság hatáskörét - olvasható a KIM közleményében.