Ki nézi a közszolgálati tévét?
A választókorú lakosság közéleti-politikai tájékozódásában kiemelt szerepe van az MTV műsorainak, annak ellenére is, hogy a közszolgálati csatornák közönségaránya elmarad az országos kereskedelmi televíziókétól – erre a következtetésre jutott a Századvég Médiaműhely.
Az MTV közéleti-politikai műsorait 63 százalékos arányban nézték a megkérdezettek legalább heti egy alkalommal, míg az RTL Klub tájékoztató műsoraiba 61, a TV2 programjaiba 57 százaléka nézett bele – számolt be a március 16. és 26. között, ezer felnőtt korú ember megkérdezésével készült reprezentatív felmérés eredményeiről Kitta Gergely, a Századvég Médiaműhely igazgatója. A legkisebb érdeklődés az Echo TV közéleti műsorait övezte, ez mindössze 22 százalékos volt.
A közszolgálati televízió tájékoztató műsorai iránt leginkább az ötven év feletti, legfeljebb nyolc általánost végzett vagy diplomával rendelkező, magát jobboldalinak valló Fidesz-KDNP szavazók vagy a pártválasztásukat eltitkolók érdeklődnek, míg az elutasítók között negyven év alattiak, baloldali, budapesti LMP- vagy Jobbik-szavazó férfiakat találunk.
A két országos kereskedelmi csatorna közéleti műsorait jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségű, ellenzéki szavazók nézték, míg a diplomás férfiak utasították el ezeket a leggyakrabban.
A megkérdezettek 57 százaléka részrehajlónak tartotta a televíziókat, az egyes csatornáktól azonban nem ugyanolyan mértékben várták el a kiegyensúlyozottságot. Míg az m1-el és m2-vel szemben a megkérdezettek 78 százaléka tartotta ezt fontosnak, az ATV esetében már csak 51, míg az Echo TV esetében 44 százalékuk.
A Századvég tavaly novemberben a médiafogyasztási szokásokról nyilvánosságra hozott elemzése más fontos összefüggésekre is felhívta a figyelmet. Például arra, hogy a televízió elsősorban a hatvan feletti korosztály életében játszik meghatározó szerepet.
A fiatalabbak, tehát a 18 és 29 év közötti korcsoport tagjai elsősorban az internetről tájékozódnak, s jóval kevesebbet néznek televíziót. Az e körbe tartozók újságot is ritkábban olvasnak, miközben az idősebb generációk körében fordított tendencia érvényesül.
A 30–39 év közöttiek viszont „mindenevők”. A Századvég felmérése szerint „ennek egyik lehetséges oka, hogy ez a generáció még nem teljesen az internetes érában szocializálódott, tagjaihoz közel állnak a tradicionális felületek, ugyanakkor viszonylag fiatalon sajátíthatták el a net használatához elengedhetetlen technológiai alapismereteket, ezért a hagyományos és az új médiát egyaránt szívesen használják”.
