Alkotmányosan aggályosak a közrendvédelmi csomagnak a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos elemei, ezért is nem szavazta meg azt a Fidesz – szögezte le kérdésünkre Répássy Róbert frakcióigazgató, a jogi kabinet vezetője. Szerinte március 15-én a gyakorlatban is ez derült ki, hiszen az új szabályokat a rendőrség nem tudta megfelelően alkalmazni. Ezt mutatja – tette hozzá –, hogy elvittek transzparenssel csendben tiltakozó embereket, másokat meg azért, mert hangosan nyilvánították ki a véleményüket. De a politikus azt sem érti, hogy miért vették el a rendezvényekre érkező emberektől az üdítős palackokat, a cumisüveget.

Répássy álláspontja: a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet, és ennek része a bekiabálás, amit abszurd mások gyülekezése jogtalan akadályozásának minősíteni. Arra, miként kell megítélni, ha valaki kifejezetten azzal a szándékkal jelenik meg egy rendezvényen, hogy például a szónokba fojtsa a szót, kijelentette: kétségtelen, hogy egyes szituációk megítélése bizonytalan lehet. Vasárnap azonban nem erről volt szó – hangsúlyozta. Meggyőződése, hogy gyakran azok demokratikus jogait is védeni kell, akik a demokrácia ellenségei.

A törvénycsomagban Répássy szerint egy akna még bizonyosan van. Közösség elleni erőszakot követ el az, aki mást nemzeti, etnikai, faji, vallási vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása miatt bántalmaz. Ebből könnyen az következhet – véli –, hogy két futballcsapat összetűzését is e szerint minősítik. A politikus épp a jogbizonytalanságra hivatkozva véli úgy, hogy az államfő „fájdalmasan tévedett”, amikor a törvényt aláírta.

A szabályozás jó, de a törvényt a jogalkalmazónak kell tartalommal töltenie – ez az MSZP szakpolitikusának véleménye. Bárándy Gergely úgy látja, hogy valamennyi élethelyzetre automatikusan alkalmazható jogszabályt képtelenség alkotni, ezért a hatóságoknak többnyire a konkrét körülményektől függően kell dönteniük. A törvény ezúttal is meghatározza, hogy mely jogokat kíván védeni, míg az a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladata, hogy a paragrafusok értelmezése után megtegye a szükséges lépéseket. Az pedig nem lenne túl szerencsés – fogalmazott –, ha egy új jogszabályt két őrmester balul sikerült intézkedése alapján minősítenének.

– Megint politikai zavarkeltés folyik – állítja Bárándy. – Amikor valaki egy transzparenst lenget vagy akár hangosan fejezi ki a nemtetszését – vasárnap ilyen cselekmények miatt is intézkedtek –, az általában nem minősül jogsértőnek. Ám ha tömeget szerveznek egy tüntetésre azért, hogy a beszédeket szétfütyülje, akkor a rendőrségnek fel kell lépnie. Akkor is be kell avatkozni, ha például egy csendes temetői megemlékezésen csak egyetlen ember ordibál. Az intézkedés szükségességét nem ördöngösség megítélni – mondja.

Magyarországon 2006 ősze óta sajátos helyzet alakult ki, ami Halmai Gábor alkotmányjogász szerint speciális kezelést igényel. Úgy látja, a feszültségek időszakát éljük, ezért helyesli a kormány jogalkotási törekvéseit. – Lehetséges, hogy nem a legszerencsésebb eszközökkel próbálkoznak – mondta –, talán nincs is szükség új jogszabályokra. Halmai szerint sokszor fel lehetett volna lépni a korábban hatályos törvények alapján is, mert amikor egy kisebb-nagyobb csoport ellehetetleníti mások demonstrációját, az nem ellentüntetés, hanem rendzavarás vagy garázdaság, amit a világon sehol nem tűrnek el. A más véleményeket viszont mindenkinek el kell viselnie, legyen szó transzparensekről vagy bekiabálásokról.

A közrendvédelmi csomagnak Kolláth György alkotmányjogász szerint vannak aggályos elemei. Ilyen, hogy a gyülekezési jog megsértésének előkészületét is büntetni kell, hiszen ez szinte megfoghatatlan. Nehéz azt is értelmezni, mikor akadályozza valaki jogtalanul mások gyülekezését. A csomag ellen már többen kifogást nyújtottak be az AB-hoz, ám Kolláth azt sem tartja kizártnak, hogy a konkrét ügyekben eljáró bírók is ezt teszik majd. Ha pedig elmarasztaló ítéletek születnének, és az AB később hatályon kívül helyezné a törvényt vagy annak egyes részeit, az újabb problémát jelentene, mert minden ilyen ügyben felülvizsgálati eljárást kellene lefolytatni.

Résztvevők egy tiltakozó feliratot tartanak a belvárosi Március 15-e téren, a Petőfi-szobornál, ahol a Fővárosi Önkormányzat tartja ünnepségét, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján.