Az ingyenes hírügynökségi hírszolgáltatás bevezetése hozott lényeges változást az MTI elmúlt éveiben -  mondta Galambos István vezérigazgató-helyettes, és hozzátette, mintegy 50 ezer regisztrált felhasználó kétharmada naponta olvassa a híreket. Az MTI megválasztott vezérigazgatója - aki januártól tölti be új pozícióját - beszámolt egy friss kutatás eredményéről, amely szerint a felhasználók úgy vélik: a hírügynökség az MTVA-val közösen működtetett tudósítói hálózata révén a magyar vonatkozású hírek sehol nem látott kínálatát nyújtja. A hírkiadást a megkérdezettek több mint fele illette a sokoldalú, széles körű, aktuális vagy naprakész jelzőkkel, és alig több mint tizedük vélte úgy, hogy az MTI elfogult vagy egyoldalú lenne - fűzte hozzá Galambos István.

Dobos Menyhért, a Duna TV vezérigazgatója azt mondta, az új műsorstruktúra bebizonyította életképességét, hiszen jelentősen növelte a Duna TV nézettségét.

Sikertörténetnek nevezte az elmúlt két évet az MTV szempontjából Medveczky Balázs vezérigazgató, emlékeztetve arra, hogy a közszolgálati tévé a 2009-ben megkurtított költségvetése révén elveszítette a nézők bizalmát. Hangsúlyosan szólt a december 22-én az M2-n induló gyermekcsatornáról, és reményét fejezte ki, hogy a gyermekek folyamatos fejlődésen áteső, erőszakmentes, európai színvonalú műsort láthatnak.

A Magyar Rádió három fő csatornájának műsoraiba naponta mintegy 2,1 millió ember kapcsolódik be - mondta Jónás István vezérigazgató, kiemelve hogy a Petőfi Rádión novemberben napi 700 ezres hallgatottságot mértek, ezt pedig utoljára a ’90-es években érte el a csatorna.  

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában a teljes parlamenti paletta képviselteti magát, mégis előfordult, hogy személyi kérésben több mint kétharmados többséggel hozott döntést a nyolctagú testület - ezt már Balogh László elnök mondta, aki úgy látja: az egységesen működő közszolgálati csatornák egyre jobb mutatókat produkálnak.

"A magyar kormány is elkövetett egy-két hibát"

A külpolitika nem választható el a sajtótól, a diplomáciai tárgyalásokat meghatározza, hogy mi jelenik meg az újságokban - mondta az ország megítéléséről szóló beszélgetés vitaindítójaként a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Prőhle Gergely arról is beszámolt, hogy bár elsőként igazán negatív színben 2006 őszén szerepelt az ország a külföldi sajtóban, a kormányváltás óta is nehezen kezeli a nyugati újságírás azt a helyzetet, hogy egy pártszövetség demokratikus keretek között jutott kétharmados többséghez.

A magyar kormány is elkövetett egy-két hibát - tette hozzá, ide sorolva a médiatörvényt, valamint hogy ezt gyorsan követte a bankadó bevezetése. Mint mondta, azóta is az akkor kialakult hozzáállással közelítenek Magyarországhoz a nemzetközi sajtóban. A helyettes államtitkár az antiszemitizmus vádját az országgal szemben teljesen abszurdnak nevezte, amelyre racionális érvekkel szerinte nehéz válaszolni.

Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint a nyugat-európai baloldal szemében "ősbűn", hogy a jelenlegi kormány valóban demokratikus keretek között szerzett kétharmados többséget, de szerinte az országról kialakított képhez hozzájárul az Európában kialakult hisztéria, és a kabinet unortodox megoldásai is, amelyek gyakran nyugat-európai vállalatok érdekeit sértik, valamint a baloldal európai szintű gyengülése is. A valódi problémának mégis azt nevezte, hogy szerinte kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben.

Jan Mainka, a Budapester Zeitung főszerkesztője megjegyezte, bár már nincs olyan érdeklődés az ország iránt, mint a kormányválságkor, a nyugati sajtó "készen áll", ha Magyarország támadási felületet szolgáltat.