Nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkhöz a Magyar Televízió (MTV) a Bajnai-csomgaban kilátásba helyezett megszorításról. A reagálás általánosságban fogalmaz - igaz, a megszorító csomag sem részletezi a köztévét és rádiót érintő lefaragásokat.

Az MTV hangsúlyozza:  a válságkezelés  fontos eszköze a nyilvános párbeszéd, amire a Magyar Televízió mértékadó hír- és közéleti műsoraiban minden más médiumnál nagyobb teret biztosít. Ez úgy értelmezhető: sérülnének a közszolgálati funkciók a megszorításokkal. A közlemény hangsúlyozza továbbá, hogy konszenzusra kellene jutni idehaza  a közmédia feladatairól, valamint konrét feladatokhoz (közszolgálati szerződés) kellene hozzárendelni a forrásokat. "Összhangba kell hozni a tervezett gazdasági kríziskezelő lépéseket, az új médiaszabályozást és a közösségi elvárást" - zárul a közlemény.

A nagyobbik köztévé évek óta forráshiánnyal működik, azonban vezetői szerint így is sikerült megőrizni a gazdasági egyensúlyt (forrásaink szerint a létszámleépítések után és néhány beruházás időbeni csúszása miatt némi pozitívummal zárhatja a vállalat a 2008-as tevékenységét). A Magyar Televízió állami bevételei egyébként évi 28 milliárd forint körül alakulnak. Ebből 7 milliárdot teszi ki a sugárzási díj összege az áfával (ez a pénz csak "átfolyik" a tévé költségvetésén, lényegében azonnal a műsorszorást végző Antenna Hungáriához kerül). A kereskedelmi tevékenységből 2007-ben 3,9 milliárd, tavaly - az előzetes még nem jóváhagyott beszámoló szerint - 5 milliárd forint folyt be a társasághoz.

- A Duna Televízió nem viseli el az állami kiadások további csökkentését. Ha ez megtörténik, végünk van - nyilatkozta a NOL-nak Cselényi László, a kisebbik köztévé elnöke. Szerinte tragédia lenne a fűnyíró elv szerinti megszorítás. Hozzátette: amennyiben spórolni akar az állam a közmédiumokon, lenne hol körülnéznie. Szerinte évi 2,5-3 milliárd forintot lehetne spórolni azzal, ha a digitális földfelszíni sugárzásra való átállással együtt megszűnne a Magyar Televízió 2-es csatornájának műholdas sugárzása az M1 pedig nem menne fel műholdra (a Magyar Televízióban határozottan cáfolták, hogy az M1 csatornával kapcsolatban ilyen döntés született volna).

Cselényi kijelentette: érdemes volna megnézni, melyik közmédiumnál folyt tisztességes gazdálkodás, hol lehet tudni, mibe kerül egy műsorperc előállítása, hol van elfogadott üzleti terv erre az évre (a Duna TV nemrég elfogadta, az MTV még nem hagyta jóvá az idei üzleti tervét), és hol zártak nullszaldós közeli a költségvetéssel.

A kisebbik közmédiumnál idénre 9,5 milliárdos bevétel mellett negyed milliárdos hiánnyal tervezték meg az idei költségvetést; az állami forrásokból érkező támogatása a következő: 2 milliárd forint a műholdas sugárzás díja (ez nyitott összeg, a sugárzási díjak változása szerint alakul), 6,1  milliárd forint a tévék üzembentartási díjának költségvetési pótlásából (ez fordítható műsorkészítésre, az összeg évek óta nem változott a tévé közlése szerint), a kereskedelmi tévéktől befolyó koncessziós díjakból fél milliárdot kap a kisebbik köztévé. Saját bevételei három milliárd forint körül alakulnak.

Érdemes megjegyezni: a közmédiumok évek óta tervezett összevonása lappangó feszültséget teremt a két köztévé, az MTV és a Duna között. Szakértők szerint például az M2 is sugározhatna műsorokat a világ magyarságának, a Duna ugyanakkor vitatja, hogy neki kellene beolvadnia a forráshiányos, sok vonatkozásban elavult technikájú Magyar Televízióba.

- A Magyar Rádió várja a Bajnai-csomagban említett lefaragás részleteit - nyilatkozta a NOL-nak Such György, a közrádió elnöke. Kérdéses, hogy mely médiumokat érint a megszorítás, és hogy az alap támogatásokat, vagy a kiegészítő költségvetési soron kapott támogatásokat is érinti-e a csökkentés.

A Magyar Rádió az elnök elmondása szerint elsősorban a létszámleépítéssel járó megtakarítások miatt lett nyereséges. - Ezért el sem tudjuk képzelni, hogy azokon kéne spórolni, akik meglépték a költségracionalizálást és most szeretnék élvezni annak előnyeit - szögezte le Such. Hozzátette: kevesebből működni persze lehet, de csak úgy, ha egyes feladatokat csak részlegesen, másokat esetleg egyáltalán nem látnának el.

A közrádió költéségvetésébe évente közelítőleg 14 milliárd forintnyi állami pénz kerül.