A felülvizsgálat alapján a rászoruló gyermekeknek és családjuknak biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét utalványban kapják meg a családok – áll a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleményében, arra az élénk érdeklődésre reagálva, amely a szociális ellátások Erzsébet-utalványra történő folyósítása kapcsán alakult ki.

A Nefmi tájékoztatása szerint a rendszeres szociális segély esetében az utalványban folyósítás nem lesz kötelező, az erről szóló döntést az önkormányzatokhoz delegálja a kormány. A tárca közleménye szerint a többi támogatás (gyes, gyed, családi pótlék stb.) esetében nincs változás, azaz azokat továbbra is pénzbeli formában kapják meg a családok.

Néhány hete szivárgott ki és borzolja azóta is a szociális szakemberek, illetve a szegénységben élő családok idegeit az a javaslat, amelyet a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezetője írt bizonyos szociális ellátások és a családi pótlék Erzsébet-utalvány formájában történő kifizetésével kapcsolatban. Sajátos megoldás, amikor egy – az utalvány minél szélesebb körű felhasználásában üzletileg is érintett – kft. ügyvezetője tesz arra javaslatot, hogy milyen állami juttatások folyjanak Erzsébet utalványra. Eredeti előterjesztésében a családi pótlékot, lakásfenntartási támogatást, rendszeres szociális segélyt, átmeneti segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást folyósították volna az utalványra, de ezek összesen néhány tízmilliárd forintot tesznek ki.

Az igazán nagy biznisz a családi pótlék: erre ugyanis 350 milliárd forintot fordít az állam. Különlegessége – a gyeshez hasonlóan – abban rejlik, hogy mindenki, rászorultságtól függetlenül kapja. Ha a családi pótlék és a gyes teljes egészében Erzsébet-utalványra ment volna, az bizony nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közép- és felső-középosztálybeli családokat is érintette volna. A jobb helyzetűek pénzfelhasználási szokásait azonban mégsem akarja megregulázni az állam, így csak a legszegényebbek fognak bizonyos ellátásokat Erzsébet-utalványra kapni. A Nefmi szerint erre azért van szükség, mert így elérhető „az uzsora jelenségének visszaszorítása és a családok hatékonyabb, célzottabb támogatása”. Bár a szakirodalom ennek ellenkezőjéről számol be: a készpénzes ellátások csökkentése az uzsorásoktól való függést növeli a legszegényebb rétegekben.

A Nefmi azonban további indokokat is fűz a szegények készpénzfelhasználásának radikális korlátozásához: az intézkedés „üzenet azok számára is, akik sok adót fizetnek és támogatásban, segélyben nem részesülnek, mert biztosak lehetnek abban, hogy az állam az általuk fizetett adóból közvetlenül a rászorulókat támogatja”. Erről Márton Izabella, a Magyar Szegénység Ellenes Hálózat vezetője azt mondja, a Nefmi jóváhagyja és tovább erősíti azt az intoleranciát a társadalomban, ami a szegényekkel szemben kialakult. A szociálpolitikus szerint semmilyen kutatás nem igazolja azt a vélekedést, hogy a szegény családok rosszul használnák fel az államtól érkező támogatásokat. Hozzáteszi, ez a döntés tovább növeli a szegények függését az önkormányzati tisztviselőktől.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint egy ilyen intézkedés előtt a kormányzatnak meg kellene vizsgálnia, pontosan mire, és hol költenek a családok. A szervezet elnöke is azt mondja, a családok többsége a megélhetésre, és nem luxuscikkekre vagy alkoholra fordítja a beérkező jövedelmeit.

Megkérdeztük a felzárkózásért felelős államtitkárt, nincs-e véleménye a szegényeket ilyen mértékben sújtó intézkedéssel kapcsolatban. A sajtóirodáról azt a választ kaptuk, ez az ügy a Nefmi illetékessége. Erősködtünk, hogy a legelesettebbek felzárkózásáért felelős államtitkárnak mégiscsak lehet köze egy olyan intézkedéshez, amely csak őket érinti. De nem kaptunk választ. Ugyan Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a hírek szerint nemsokára a Nefmi minisztere lesz, néhány héttel kinevezése előtt nem volt véleménye az Erzsébet-utalványokkal kapcsolatban.