Hosszas magyarázkodásba bonyolódik Nyirő-ügyben a kormány – derül ki a Vasárnapi Hírek birtokába került dokumentumból. A Nyirő József író újratemetési kísérlete miatt kitört nemzetközi botrány nyomán Kommunikációs irányvonal a magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló hangokra címen sillabuszt állítottak össze, s a külképviseletektől az abban foglaltak „következetes képviseletét” kérik. (Hasonló dokumentumokat egyébként rendszeresen kibocsátanak, és napi kommunikációs tervekben rögzítik a kormány aktuális „üzeneteit”.)

Az ügy előzménye, hogy a román kormány tiltakozásának hatására Nyirő újratemetése helyett csak megemlékezést tartottak, ahol Kövér László házelnök és Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszédet mondott.

Az eset hatására Elie Wiesel Nobel-békedíjas magyar író visszaküldte 2004-ben kapott magyar állami kitüntetését, majd ötven amerikai képviselő, illetve az USA külügyminisztériumának különmegbízottja is jelezte aggályait a szélsőjobb és antiszemita eszmék magyarországi terjedése miatt.

Vélhetően erre válaszként született a június 26-án a nagykövetségekhez eljuttatott iránymutatás, amelynek fő gondolata: a kormány „a Nyírő-ügyre kegyeleti ügyként tekint”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a megemlékezésen Kövér nem házelnökként vett részt, de a kabinet egyébként sem utasíthatná az Országgyűlés Hivatalát.

A kormány ugyanakkor nem kíván vitát nyitni Nyirő József irodalmi munkásságáról vagy politikai megnyilatkozásairól, mert a szerző értékelése szakértők dolga. Az „irányvonalban” olvasható az is, hogy irodalmárok állítása szerint Nyirő munkáiban nem találhatók antiszemita vagy rasszista megnyilvánulások, de ezt csak „pro domo” használatra szánják, mert „parttalan vitákhoz vezethet akár egy félre is értelmezhető gondolat felmutatása”.

A dokumentum szerint az, hogy Nyirő bekerült a nemzeti alaptantervbe, nem „a politikai értékalkotás része”. Az oktató felelőssége ugyanis, hogy „az adott történelmi személyeket is bemutassák, ne pusztán a műveikre koncentráljanak”. Ez a megállapítás egyébként azért is érdekes, mert pár sorral feljebb az olvasható: „Nyirő politikai szerepvállalása nem menthető”.

A „kommunikációs irányvonal” egyébként jelzi, hogy „a kormány mindent megtesz mind szavakban, mind tettekben a demokratikus jogállami követelmények érvényre juttatására”. Vagyis: a miniszterelnök és a kabinet tagjai „számos alkalommal nyilvánosan elítélték az antiszemita megnyilvánulásokat”.