A kormány nem akar vízlépcsőket a magyar folyókon
Kifejtette: az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó. Magyarország domborzati adottságai sem igazán kedvezőek ebből a szempontból - jegyezte meg, hozzátéve: a magyar kormány úgy látja, ez a nemzeti érdekekkel sem áll összhangban.
Az LMP-s Jávor Benedek pénteken azt mondta, nincs szükség a dunai vízlépcsők megépítése. Nemcsak azért, mert a társadalom nem akarja, hanem azért sem, mert ezek a vízlépcsők értelmetlenek - fogalmazott.
A Duna Charta csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy az Új Széchenyi Tervnek a Duna duzzasztását előirányzó javaslata miatt levéllel fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőihez. A Duna Charta levelében hangsúlyozta, hogy mindeddig a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapját képezte, hogy a Magyar Köztársaság a hágai ítéletből kiindulva, a bős-nagymarosi terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról vitát sem nyit. Emiatt az Új Széchenyi Tervben lévő duzzasztási terv szögesen ellentétes az eddig általánosan elfogadott magyar állásponttal.
Az Élőlánc Magyarországért a héten arra szólította fel a kormányt, hogy nyilatkozzék: a Duna - az MSZP/SZDSZ által is többször előirányzott - duzzasztása immár hivatalos kormányprogrammá emelkedett-e, vagy "szűk lobbi érdekekkel szorosan összefonódott kormányzati technokraták magánakciója" lepleződött le.