Hamarosan megkezdődik az egyeztetés a felekezetekkel az új egyházi törvényről – mondta el a Magyar Hírlapnak Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Első körben a történelmi, majd a kisebb, de a magyar társadalom életében komoly befolyással bíró felekezetekkel tárgyalnak az új egyházi törvény koncepciójáról – közölte az államtitkár. Az utóbbiak körébe vélhetően beletartozik majd többek között a Hit Gyülekezete is.

Az államtitkár csütörtökön Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament néppárti alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatón ismertette az új kormányzati egyházpolitikát. A tervezet szerint több kategóriát hoznának létre, s a történelmi egyházi státus elnyeréséhez legalább százéves múlttal vagy huszonötezer hívővel kell majd rendelkezni.

Ezen a körön túl lennének az úgynevezett elismert egyházak. Azon közösségek pedig, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként, a civilszervezetekre vonatkozó törvény alá tartozva működhetnének tovább.

A tervek szerint minden jelenleg bejegyzett egyháznak szigorúbb feltételek mellett újra kell majd regisztráltatnia magát a Fővárosi Bíróságon, ám a jogszabály részét képezné azon felekezetek listája, amelyek az államtitkárság szerint egyértelműen egyházként működnek. Így például a római katolikus egyháznak vagy a reformátusnak nem kell majd végigcsinálnia a procedúrát.

Szászfalvi szerint a joghatóság mellett létrejöhet egy szakmai grémium, amely a regisztráció során szakmai ajánlásokat tesz, és segíti a bíróság munkáját, mert e nélkül a bíróság nem tudja majd megítélni, hogy milyen szervezetről is van szó. Az egyházak törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnél lesz.

Kérdésünkre az államtitkár elmondta, mivel a jogszabály egyik deklarált célja, hogy a státusukkal visszaélők mellett kiszűrjék a destruktív szellemű egyházakat is, elképzelhető, hogy bizonyos esetekben más állami hatóságok bevonására is sor kerül.

Szászfalvi szerint a törvény életbe lépése után nagyságrendekkel csökkenhet a bejegyzett egyházak száma, amely ma már meghaladja a háromszázat. Tőkés László kijelentette: egyházi megújulás nélkül a nemzet erkölcsi újjászületése nehezen valósítható meg.