A kormány alapvetően  teljesítette valamennyi, a Széll Kálmán Tervben tett azon vállalását, melyek határideje július 1-én járt le. A kormány rendkívül intenzív munkát végzett, a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben 21 munkacsoport kilencven alkalommal tanácskozott a tervezett intézkedések előkészítéséről. Csak a felsőoktatási és a közoktatási törvénnyel maradt adós a kormány, ez az őszi törvényalkotási menetrendbe kerül - közölte Kovács Zoltán a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár - aki a nyáron távol lévő Nagy Anna kormányszóvivőt helyettesíti - állította: így a kormány júliustól képes érvényesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek elsődleges célkitűzése az adósságcsapdából való kitörés.

Emlékeztetett a lakossági rezsiköltségek befagyasztására is. - A kormány minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel fellép a rezsiköltségek kordában tartása mellett - hangoztatta, hozzátéve: ezt szolgálta a január 1-jén életbe lépett új gázszabályozás, ezzel a lakosság kétharmada számára minimáis (0,7 százalékos) emelés valósult meg. A villamosenergia és a földgáz árának megállapításáról szóló rendeletek módosítása július 1-jén léptek hatályba. Szeptembertől, illetve a jövő év elejétől pedig olyan koncepciót dolgoz ki a kormány, mely kordában fogja tartani  rezsiköltségeket; a távhődijakra vonatkozikmajd a szabályozás. A vízdíjak kérdése esetén viszont az idén még nem tudja érvényesíteni ezen szándékát a kormány a közművek korábbi privatizációja, illetve „sokasága” okán.

Az államtitkár kiemelte, hogy csütörtökön lezárult a vállalkozások adminisztrációs terheinek a mérsékléséről szóló egyeztetés, a kormány a következő években összesen 500 milliárd forinttal mérséklik a bürokratikus költségeiket. Az államtitkár szerint ehhez  kapcsolódik az új közbeszerzési törvény, amelyet július 11-én fogadhat el az Országgyűlés. Kovács Zoltán a jelenlegi törvénynél egyszerűbb, átláthatóbb, rövidebb, illetve a kis- és középvállalkozásokat jobban támogató szabályozásként értékelte a parlamenti képviselők szavazatára váró javaslatot.

A közfoglalkoztatásról elmondta, a kormány május 24-én fogadta el munkatervét, amelynek részleteiről a „következő napokban, az elkövetkező héten” a belügyminisztérium helyettes államtitkára, Papp Károly ad tájékoztatást. A terv végrehajtása szeptember elején kezdődhet, azzal a céllal, hogy 300 ezer közfoglalkoztatott lehetőséget kaphasson a munkaerőpiacra való visszatérésre.

Kovács Zoltán emlékeztetett, a kormány július 4-én, hétfőn tárgyal a szakszervezetekkel a korengedményes nyugdíjrendszer átalakításáról. A kormány egy olyan fenntartható rendszert szeretne létrehozni, amelyben tisztázni szeretné mi tekinthető nyugdíjnak, és mi szociális, vagy más típusú ellátásnak. A korengedményes nyugdíjhoz a közigazgatásban dolgozók mellett a fegyveres testületeknél dolgozók életpálya-modelljének július végéig várható kidolgozása is hozzátartozik. A Népszabadság kérdésére, miszerint az egyik tárca kiszivárgott javaslata szerint nemcsak a rendvédelmi dolgozók esetén szüntetnék meg a korengedményes nyugdíjat, hanem a szabályozás mindenkire vonatkozna, Kovács Zoltán úgy reagált: az csak munkaanyag, kormányelőterjesztés még nem készült.

Az államtitkár tájékoztatása szerint csütörtökön lezárult az önkormányzati törvényről szóló szakmai és önkormányzati egyeztetés, így annak koncepciója még a nyáron a kormány elé kerülhet.

A szimbolikus jelentőségű lépések közé sorolta a kormányzatban dolgozó politikusok szabadságának rövidítését, illetve azt, hogy fizetésük 85 százalékát kapják, amíg az államadósság el nem éri a 65 százalékos szintet.

A lakásárverezési moratórium tegnapi megszűnése kapcsán Kovács Zoltán felhívta a figyelmet: „ez nem jelenti azt, hogy a kormány szabadjára engedné a bankokat, illetve hitelezőket ezen a terepen”. Hiszen az árverezésre létrehozott kvótarendszer értelmében az idén csak az értékesíthető lakások egy százaléka kerülhet piacra. Az árfolyamrögzítés július elsejétől viszont még nem érvényes, az várhatóan augusztus közepén lép életbe, 45 nappal a jogszabály elfogadását követően - fűzte hozzá az államtitkár.

A nyugdíjasokat érintő kedvezmények nem változnak a jövőben - jelentette ki Kovács Zoltán az 55 év felettiek 20 százalékos vasúti kedvezményének péntektől történő megszüntetésére vonatkozó kérdésre válaszolva. Az esetleges további változtatásokról pedig nem a kormánynak, hanem a vasúttársaságnak, illetve az azt felügyelő miniszternek kell döntenie - mondta az államtitkár. Egy másik kérdésre, mely a kedvezmények megszüntetésére vonatkozott, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: nem „megszüntetésről” beszélt, hanem arról, hogy a jelenlegi átalakul. Emlékeztetett, hogy tíz utas közül nyolc és fél valamilyen kedvezménnyel utazik, a közlekedési cég finanszírozása jelenleg fenntarthatatlan - konstatálta.