Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a családi kapcsolat létezhet egy akár heteroszexuális, akár homoszexuális pár esetében is, függetlenül a házasságtól vagy a szülő-gyermek viszonytól – áll abban a jelentésben, amelyet a kormány által felkért, nemzetközileg elismert alkotmányjogászok készítettek az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. 

Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés 2013. április 15-i ülésnapján szóban, majd április 29-én írásban is bejelentette: nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kért fel annak érdekében, hogy formáljanak véleményt az Alaptörvény negyedik módosításáról. A Külügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott anyag több kritikát is megfogalmaz. 

A Francis Delpérée szenátor, a Louvaini Katolikus Egyetem emeritus professzora, a Nemzetközi Alkotmányjogi Akadémia elnöke, Pierre Delvolvé akadémikus, a Párizsi Panthéon-Assas Egyetem emeritus professzora és Eivind Smith, az Oslói Egyetem Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének egyetemi tanára, a Norvég Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének elnöke, a Nemzetközi Alkotmányjogi Szövetség alelnöke által jegyzett dokumentum szerint így az ítélkezési gyakorlat tekintetében gondot jelenthet a negyedik módosítás megfogalmazása, amely szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Rámutattak: a megfogalmazás kétféle módon értelmezhető. Szűk értelemben ez azt jelentené, hogy nem létezhet családi kapcsolat a házasságon vagy a szülő-gyermek viszonyon alapuló kapcsolaton kívül: ez kizárná más családi kapcsolati formák elismerését, különösen azokét, amelyek két személy együttéléséből keletkeznek. A  kifejezést csak kizárólagos értelemben lehetne használni, és egy olyan megfogalmazással lenne egyenértékű, amely szerint a családi kapcsolat alapja csak a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Nem lehetne elismerni sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban más családi kapcsolati formát. Egy ilyen értelmezés ellentétes lenne az európai normákkal – szögezik le a szakértők.

Megjegyzik: egy másik értelmezés is lehetséges. Az „alapja” kifejezés csak egy megállapításhoz vezet – annak megállapításához, hogy általában a családi kapcsolat a házasság vagy a szülő-gyermek viszony alapján jön létre. Egy alapvető megfogalmazásról van szó, amely inkább jelent egy szociológiai meghatározást, mint jogi szabályozást. Ez pedig nem zárná ki, hogy más körülmények között is elismerhessék esetleg a családi kapcsolat létét.

A megfogalmazás jogi hatálya a szakértők szerint egyszerre lenne pozitív és negatív. Pozitív értelemben arra biztatja a törvényalkotót, hogy olyan rendelkezéseket hozzon, amelyek biztosítják a családi kapcsolatot a házasság vagy a szülő-gyermek viszony keretei között. De mindez nem zárja ki, hogy családi kapcsolat – adott esetben más elnevezéssel – más élethelyzeteknél is elismerhető lehessen. A szakértők szerint csupán ebben az értelmezésben állapítható meg összhang a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony megfogalmazás és az európai normák között. Hozzátették: az Alkotmánybíróság és a magyar bíróságok feladata lesz, hogy az európai normákkal összhangban értelmezzék a család és a családi kapcsolat fogalmát.

Dombos Tamás, a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője szerint a kormány súlyos kudarcot szenvedett, mert bár „gondosan összeválogatott” nemzetközi szakértők felkérésével próbálta csillapítani a negyedik alaptörvény-módosítás körüli nemzetközi felháborodást, a szakértők több rendelkezés kapcsán erős kritikát fogalmaztak meg. Úgy fogalmazott: a szakértők ugyan egy alternatív értelmezési lehetőséggel menekülési utat adtak a kormánynak, mondván:az alaptörvényi rendelkezés értelmezhető úgy is, az alkotmányos családfogalomnak nem célja a családi kapcsolatok kimerítő felsorolása, és az ott nem nevesített egyéb kapcsolati formák is elismerhetőek.

– Figyelembe véve azonban a család fogalma körüli magyar vitákat, egyértelműen megállapítható, hogy a kormánypárti politikusok célja kifejezetten a szakértők által most kritizált értelmezés kőbe vésése volt – szögezte le Dombos Tamás. A Magyar LMBT Szövetség mindezek alapján felszólítja a kormányt és a politikai pártokat, hogy a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében kezdeményezzék a kirekesztő családfogalom törlését az Alaptörvényből. Amíg ez nem történik meg, a magyar hatóságoknak és bíróságoknak – a szakértők javaslatával összhangban – a család fogalmát úgy kell értelmezniük, hogy abba az azonos nemű párok és az általuk nevelt gyermekek is beletartozzanak.