A kegyképet a kegytemplom felújításának első időszakára, hét hónapra, február 7-én gyalogos zarándoklattal átviszik a  hajdúdorogi székesegyházba - emlékeztetett a lap, amely azonban arra  is kitért, hogy a tiltakozók szerint Máriapócson is akad elég kápolna. A római katolikus templomban is elhelyezhetnék  ideiglenesen a kegyképet.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke  az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: először kezdeményezte, hogy a kegytemplomban részlegesen végezzék a  felújítást, hogy a kegykép helyben maradhasson, de ez a szakemberek szerint műszakilag nem volt megoldható.

Szóba került az is, hogy  valamelyik máriapócsi kápolnába, illetve a római katolikus  templomba, vagy a múzeumba kerüljön a kegykép. Az is felvetődött,  hogy, ha már elmozdítják a helyéről, körbeviszik az országban. Végül  az érvek és a tanácsok meghallgatása után született döntés arról,  hogy a hajdúdorogi székesegyház ad helyet hét hónapra a képnek, mert  ott adottak a körülmények a zarándokok fogadására is.

A máriapócsiak viszont "mindent megmozgatnak"  annak érdekében, hogy a kegykép a szabolcsi kisvárosban maradjon.

Az egyháztörténet szerint a Szűz Mária-ikon először 1696.  november 4-én könnyezett az akkori máriapócsi kis fatemplomban,  ahonnan I. Lipót osztrák császár és magyar király Bécsbe vitette. Az  ikont ma is Bécsben, a Szent István székesegyházban őrzik, ahol  viszont a jelenség nem ismétlődött meg.

A képről készült egyik, Máriapócson elhelyezett másolat azonban 1715. augusztus 1-jén ismét könnyezett, míg a harmadik könnyezést  valamivel több mint 100 évvel ezelőtt, 1905. december 3-án észlelték  a szabolcsi kisváros templomában.

A képet a százéves jubileumra restaurálták: 2005. december 3-án  arany koronát helyeztek el rá, amelyet XVI. Benedek pápa áldott meg Rómában.