A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy pont ma egy évvel ezelőtt, március 14-én született az első jogerős bírósági ítélet, amely kimondta, hogy a Médiatanács törvénytelenül hirdette ki győztesnek az Autórádió Kft.-t ezen a frekvenciapályázaton. Azóta további három jogerős ítéletet hozott a bíróság, és ezekben mindig a Klubrádiónak adtak igazat a Médiatanáccsal szemben. Arató szerint a hatóság magatartása a Klubrádiónak egyértelműen kárt okozott ebben az egy évben.

Arató felhívta a figyelmet arra is, hogy a 95,3-as frekvenciapályázat speciális volt, mert a jelentkezőknek 41 százalék zenét kellett ajánlania. Ez pedig alapvetően eltér a mostani klasszikus hírrádiós formátumuktól. Ráadásul a 95,3-as frekvencia nagyon drága, hiszen évi 55 millió forint plusz áfát kell fizetni érte. Miközben a Lánchíd Rádió, az InfoRádió, a Mária Rádió és a Katolikus Rádió közösségi, tehát ingyenes frekvenciát kapott.

Mindezek alapján a vezérigazgató úgy véli, hogy a Klubrádiónak okozott károk, illetve a többi, hasonló tematikájú rádióknak nyújtott előnyök figyelembevételével köthetik meg majd a szerződést a Médiatanáccsal.

MSZP: Hadd szóljon!

Az MSZP üdvözli a Médiatanács döntését, hogy sikerült végre elfogadnia, majd érvényesítenie a független magyar bíróság jogerős ítéletét, és a 95,3-as budapesti frekvenciát odaítélte a Klubrádiónak. Mesterházy Attila pártelnök szerint "csak remélni tudjuk, hogy ezek után az Orbán-kormány nem meri Alaptörvénybe foglalni a Klubrádió örökös és visszamenőleges elnémítását." Az elnök úgy fogalmazott: kiderült, hogy volt értelme annak a küzdelemnek, amiben az MSZP mindvégig támogatta a jogaiért harcoló Klubrádiót.

Négy jogerős bírósági döntés 

Közel másfél éve küzd a Klubrádió az általa jelenleg is használt 95,3-as frekvenciáért. A Médiatanács tavaly december végén vonta vissza a Budapest 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatot egy évvel ezelőtt lezáró döntését. Ez volt az ominózus döntés, amelyben a hatóság az Autórádió Kft.-t hirdette ki nyertesként a Klubrádió által jelenleg is használt frekvenciára kiírt pályázaton. A bíróság azonban kimondta, hogy alakilag érvénytelen volt az Autórádió pályázata, mert annak egyetlen oldala sem volt cégszerűen aláírva. Ebből az ítéletből a Médiatanács azt "vezette le", hogy akkor neki alakilag újra át kell néznie az összes pályázó anyagát, így aztán kizárták a Klubrádiót is, mégpedig azzal a tragikomikusnak nevezhető indoklással, hogy a pályázati dokumentáció szöveges oldalainak üres hátoldala nem volt aláírva és beszámozva.

A rádió megtámadta a kizáró végzést és határozatot is, a bíróság mindkét esetben jogerősen a Klubrádiónak adott igazat. A Médiatanács azonban ahelyett, hogy végrehajtotta volna a jogerős ítéleteket, az ügyészséghez fordult azzal, hogy a bírósági döntések jogilag ellentmondó helyzetet teremtenek. A hatóság az ügyészség állásfoglalása alapján vonta vissza decemberben az egy évvel korábbi, a pályázatot lezáró döntését. A bíróság múlt kedden ezt helyezte hatályon kívül.

Ez volt a negyedik jogerős bírósági döntés, amely kimondta, hogy a Médiatanács törvénytelenül járt el a 95,3-as frekvenciapályázaton. A bíróság múlt keddi ítélete szerint a Médiatanács nem tett eleget az ítélőtábla tavalyi ítéletének, azaz nem hozott egyértelmű érdemi döntést a pályázat végeredményéről. A jogerős döntés értelmében a pályázat továbbra is érvényes, a bíróság pedig lényegében kötelezte a Médiatanácsot, hogy hirdessen nyertest. Most ezt tette meg a Médiatanács azzal, hogy végül is a Klubrádiót hirdette ki győztesként.

A Klubrádió a bíróságon küzd a 92,9-es közösségi frekvenciaért, ebben az ügyben másodfokú bírósági döntésre vár. Ezt az ingyenes frekvenciát a Klubrádió még a 2010-es választások előtt nyerte el, de sem az akkori médiahatóság, vagyis az ORTT, sem annak jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem kötött velük szerződést.

Az elsőfokú bíróság februárban a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta ezt a műsor-szolgáltatási szerződést. A hatóság azonban fellebbezett, mert szerinte az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Másrészt szerintük a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A Médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv, és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban novemberben ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését, de ezt az ítéletet a Médiatanács megint megfellebbezte.

A negyedik bírósági győzelem azt jelenti, hogy a Klubrádió egyedüli pályázóként nyerheti el a 95,3 MHz-es frekvenciát