- Egymillió új munkahelyet csak a kisvállalkozások támogatásával lehet megteremteni mondta nemrégiben Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. A kisvállalkozások – bár a kormányzati kommunikáció kitüntetett szereplői – ugyanakkor ezekből a támogatásokból nem éreznek semmit, és úgy fest, az ígéreteknek sem hisznek. Egy friss kutatás szerint piaci kilátásaikat tekintve ugyanolyan borúlátóak, mint amennyire közvetlenül a pénzügyi-gazdasági válság begyűrűzése után voltak.

A Policy Agenda elemző cég az Ipsossal közös kutatásban arra kereste a választ, vajon a kis- és középvállalkozók milyennel látják gazdasági helyzetüket, bővítenék-e vállalkozásaikat,  felvennének-e új munkaerőt a közeljövőben. A 700 személy megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás nagyon lehangoló képet mutat a KKV-szektor gazdasági várakozásairól. A megkérdezettek harminc százaléka szerint romlani fog az ágazat munkaerőpiaci helyzete a következő fél év során, 47 százalékuk úgy véli, változatlan marad. Vagyis összességében 77 százalékuk úgy látja, nincs kilátás a növekedésre.

– Ágazati bontásban nincs szignifikáns különbség – olvasható a kutatásban, vagyis nincs olyan szegmense a szektornak, ahol a cégvezetők lényegesen más várakozással néznének a következő hónapok elé. A gazdasági válság hangulatát idéző kutatási eredmények azért különösen érdekesek, mert számos kezdeményezés és támogató program célozza a KKV-t, legalábbis a kormányzati kommunikációban. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy például a Széchenyi terv beharangozása és útnak indítása gyakorlatilag semmiféle piaci optimizmust nem váltott ki a szektorban.

Az Orbán-kormány megszorító csomagjában csökkentik a munkanélküli ellátás idejét 270 napról 90 napra, a rokkantnyugdíjasok táborának felülvizsgálatával pedig 100-150 ezer embert küldenek vissza a munkaerőpiacra. Az év elejétől pedig a tartósan munka nélkül élők közmunka-lehetőségeit nagyjából a felére csökkentették. Ezeket a szigorításokat a költségvetési kiadások lefaragása mellett azzal is indokolják, hogy a munkanélküliek foglalkoztatásába a vállalkozások is bevonhatók. A Policy Agenda-Ipsos kutatás arról tanúskodik, hogy ez a szektor nem fog a közeljövőben jelentős mértékben munkahelyeket teremteni. Vagyis, a különböző ellátórendszerekből kituszkolt emberek nagy valószínűséggel munkanélküliek lesznek.

Ami az alkalmazotti létszám prognosztizálását illeti: a válaszadók 19 százaléka készül elbocsátásokra (szemben az ágazatot érintő 30 százalékkal), míg 57 százalékuk szerint változatlan marad a helyzet (ha nem a saját vállalkozásra kérdeztek, akkor ez 47 százalék). A megkérdezettek 24 százaléka számít létszámbővülésre. A legnagyobb nehézségnek a pénzügyi-gazdálkodással összefüggő kérdéseket tartják a megkérdezett vállalkozók (65 százalék). Ebbe a körbe tartozik a költségek emelkedése, a romló jövedelmezőség, a hitelvisszafizetési problémák, a késedelmes fizetés vagy a behajthatatlan követelések, a körbetartozások miatti bevétel-elmaradások. Hatvan százalékuk pedig a szűkülő keresletet jelölte meg a vállalkozás növekedésének útjába álló legnagyobb nehézségnek.

A kutatási eredmények tükrözik az ország szétszakadását: a reménytelenség rányomja a bélyegét a leghátrányosabb helyzetű térségekben a legnagyobb a vállalkozókra is. A Nyugat-Dunántúl viszont optimistának számít, mivel ott „csak” 21,3 százalék vár létszámcsökkenést az ágazatban, míg országosan ez 30,2 százalék, a jobb helyzetű régiókban a vállalkozók az országos 22,8 százalékos átlagnál magasabb arányban (29,5 százalékban) gondolják úgy, hogy új munkahelyek jönnek létre a következő félévben.