Az úgynevezett üvegzsebtörvény az LMP állításaival ellentétben nem szűnik meg, a jogszabály változatlan formában kerül majd át a polgári törvénykönyvből (Ptk.) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló sarkalatos törvénybe - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden.

A tárca annak kapcsán rögzítette ezt, hogy Schiffer András LMP-s politikus hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a Ptk. kormány által beterjesztett tervezetéből "kispórolták" az üvegzsebre vonatkozó szabályozást, ami azt jelenti, hogy 2013-tól nem lehet majd nyomon követni, hogyan áramlanak ki a közpénzek.

A KIM erre reagálva tudatta: az ellenzéki képviselő állításával ellentétben az üvegzsebtörvényt - a minisztérium javaslatára - változatlan formában és szövegezéssel fogják megerősíteni. A jogszabály ugyanis az egyszerű többséggel módosítható polgári törvénykönyvből a sarkalatos, tehát csak az országgyűlés kétharmadának szavazatával módosítható információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvénybe kerül majd át - tették hozzá.

Ezt az indokolja - közölték -, hogy ennek a szabályozásnak jogi és szakmai szempontból nem a polgári törvénykönyvben van a helye. Az üvegzsebtörvény 2003-as elfogadáskor kizárólag politikai okok – a kétharmados parlamenti többség hiánya – miatt került a mostani szakmailag indokolatlan és hibás helyére - írta közleményében a KIM.


Az ügynek van előzménye is: a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levélben arra kérte Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Ptk. is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát.

A jelenlegi – immár több mint ötvenéves – jogszabály szerint „nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli”.

Ez a rendelkezés a tervezetből viszont kimaradt. Az igazságügyért is felelős tárca közleménye szerint viszont a közpénzek felhasználásának átláthatóságát legalább jogszabályi szinten biztosítani kívánják.

Az adatvédelmi hatóság figyel a részletekre

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelemmel kíséri a közpénzek átláthatóságával kapcsolatos szabályozás alakulását - közölte a Péterfalvi Attila elnökletével működő szervezet kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a hatóság - amint azt korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) írt levelében is kifejtette - bízik abban, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséig a jogalkotó megteszi a szükséges lépéseket az olyan koherens szabályozás megalkotásáért, amely továbbra is a nyilvánosság ügyét szolgálja.

A NAIH azt követően tette közzé álláspontját, hogy három civil szervezet közös levélben fordult Péterfalvi Attilához azt kérve: lépjen fel azért, hogy az új polgári törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát.

A NAIH közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóságának megteremtéséért fontos előrelépést jelentett az alaptörvény hatálybalépése, amely a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte.

Közölték, a jelenlegi jogszabályi környezet, így különösen az alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény a nyilvánosság szempontjából már nemcsak arra helyezi a hangsúlyt, hogy valamely szerv vagy személy közfeladatot lát-e el, hanem a nemzeti vagyonnal rendelkezésre és gazdálkodásra is.

A hatóság arra mutatott rá, hogy az alaptörvény, az állami vagyontörvény és a nemzeti vagyontörvény rendelkezéseivel irrelevánssá vált az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok azon védekezése a közérdekű adatigénylés teljesítésének kötelezettségével szemben, amely szerint nem közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, hiszen nincs jogszabályban meghatározott feladatkörük.

Jelezték, természetesen fontosnak tartják a közpénzek, a köztulajdon felhasználásának megismerhetőségét, ugyanakkor a szabályozásnak azt is szem előtt kell tartania, hogy azon közpénzből létrehozott cégek, amelyek piaci tevékenységet végeznek, nem kerülhetnek azért piaci hátrányba, mert ki kell adniuk minden adatot, amely a tevékenységük során keletkezett. Üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható üzleti érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat - fűzték hozzá.

Közölték, az új Ptk. javaslatának üzleti titkot szabályozó rendelkezése kizárólag azt határozza meg, hogy mi minősül üzleti titoknak, a kivételeket, amelyek eddig segítették a közpénzek felhasználásának megismerhetőségét, nem szabályozza. Ez azonban - írták - nem jelenti azt, hogy az üzleti titok részletszabályai, így a kivételek is ne kerülhetnek be más, így például az infotörvény módosítása révén e törvény rendelkezései közé.

"A javaslat most ismert szövegének változatlanul hagyása tehát akkor fogadható el, ha a jogalkotó gondoskodik a részletszabályok más jogszabályba illesztéséről" - áll a közleményben. A NAIH jelezte azt is, hogy amennyiben szükségessé válik, az infotörvény alapján ajánlást tesz törvénymódosításra.