A magyar kormány nem ért egyet az Amnesty International május 23-án bemutatott éves jelentésében Magyarországot érintő megállapításaival – írják a közleményben. – A kormány álláspontja szerint Magyarország az elmúlt két évben jelentős lépéseket tett a jelentésben érintett és egyéb emberi jogi területeken is. Az Európai Unió Bizottságának soros elnökeként hazánk elérte, hogy az EU napirendre vegye és elfogadja a roma-keretstratégiát, majd a magyar kormány elsőként készítette el az unió tagállamai közül a nemzeti romastratégiát. Az új magyar egyházi törvény – még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is – Európa egyik legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye, amely senkinek a vallásszabadságát nem korlátozza. A kormány Emberi Jogi Munkacsoportot hozott létre, Magyarország új Alaptörvénye pedig minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít. Jelentős intézkedések születtek az utcai hajléktalanság felszámolásáért. A sajtó, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a Magyar Alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Az Amnesty International jelentéséből kimaradt ezeknek a lépéseknek az ismertetése, ahogyan például a külhoni magyarokat rendszeresen érő inzultusok értékelése is.

Alaptörvény: minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít

Magyarország új Alaptörvénye minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít és az EU Alapjogi Charta szellemében született. Emlékeztetjük az Amnesty Internationalt, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely nem tudott új alaptörvényt alkotni a rendszerváltoztatás óta, a többi volt szocialista ország ezt már a 90-es években (elején) megtette, utolsóként Lengyelország 1997-ben. Hazánknak egy 1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmánya volt mindeddig.

Az alkotmány rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – egyéni és közösségi jogait, és az EU Alapjogi Charta szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat. Így deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot és a tulajdon védelmét. Külön intézkedésekkel védi a nőket, a gyermeket, az időseket és fogyatékkal élőket. Az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy az államnak nem elég a jogegyenlőséget biztosítani, feladata az esélyegyenlőség megteremtése. Az alaptörvény rögzíti, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az új alkotmány elfogadásával megerősíti elkötelezettségét a jogállam és a demokrácia értékei iránt, a köztársasági államforma keretében megőrzi a magyar parlamentarizmus hagyományait, fenntartja a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit, méltó helyen jeleníti meg az alapvető szabadságjogokat és levonja a szükséges következtetéseket az elmúlt húsz év jogállami működésének hibáiból és a közpénzek védelméről szóló szabályozás hiányosságaiból. Mindezekkel lehetőséget teremt az ország polgárai számára a rendszerváltozás értékeinek tudatosítására, a demokráciába vetett hit megerősítésére.

 Az új alkotmány összességében megfelel az európai alkotmányos hagyományoknak, eleget tesz minden jogállami feltételnek és megfelel az európai uniós csatlakozáskor megfogalmazott vállalásainknak.

Emberi Jogi Munkacsoport: megalakult

Az emberi jogok védelmére a Kormány februárban Emberi Jogi Munkacsoportot hozott létre, melynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson ennek érdekében civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt. Kiemelt fontosságú célja, hogy figyelemmel kísérje az ENSZ Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) Munkacsoportjának 11. ülésén (2011 májusában) Magyarország vonatkozásában tett és általa részben vagy egészben elfogadott ajánlások végrehajtását. Továbbá feladata az is, hogy javaslatokat tegyen a Kormány részére a jogalkotás és jogalkalmazás vonatkozásában, biztosítandó az emberi jogok maradéktalan érvényesülését Magyarországon. Emellett Emberi Jogi Kerekasztal is alakul, amelynek célja, hogy a munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg a munkacsoport tevékenységével, feladataival összefüggésben.

Magyarország készített és hajt végre először az EU-ban romastratégiát

A romák helyzete Magyarországon valóban számos feladatot generál a kormány, a civil szféra, a szakmai szervezetek számára.

A kormány megalakulása óta e téren az elmúlt húsz év halogatott lépéseinek sorozatát kezdte meg: konkrét célokat, feladatokat jelölt ki és megállapodást kötött a közös végrehajtásra az Országos Roma Önkormányzattal.  Magyarország soros EU elnöksége idején vette napirendre és fogadta el az EU az unió roma-keretstratégiáját. Épp ezen a héten komoly elismerésben részesült Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiája, a dokumentum megfelelően tükrözi a 2011-es soros uniós elnökség idején megfogalmazott és azóta teljesített célokat.

A magyar kormány először fogadta el és nyújtotta be az EU-nak a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát és a hozzá kapcsolódó intézkedési tervet, mert tisztában volt vele, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma lakosság helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények romlása.

A romákat ért erőszakos támadások 2008-ban és 2009-ben történtek, e rasszista indítékú bűncselekmények szakértők szerint rendkívül káros hatással voltak nemcsak az áldozatokra és közösségükre, hanem a társadalom egészére is. A kormány határozott lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, a büntetőeljárások, a rendőrség hatékonyságának javításáért többek között azért, hogy az ilyen erőszakos támadások ne ismétlődhessenek meg és ne maradjanak válasz nélkül. A jelenleg parlament előtt lévő új Büntető Törvénykönyv az előítéleti vagy gyűlöleten alapuló bűncselekmények jellemző célszemélyeit, célcsoportjait külön is nevesíti, ami továbbra is szigorúan bünteti az ilyen bűncselekmények elkövetőit. Nem maradnak büntetlenül tehát sem a romák, sem a melegek, sem a fogyatékkal élők, sem más közösségek támadói, de azok sem, akik e cselekményeket a többséghez tartozók sérelmére követik el. Emellett a gyermekeket érintő bűncselekmények elkövetőire is, valamint a családon belüli erőszakra, sőt a lelki bántalmazásra is az eddiginél határozottabb válaszokat ad az új büntető kódex.

Vallásszabadság: Európa egyik legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye

 Az új egyházügyi törvény megerősítette Magyarországon a vallásszabadságot. Magyarország elismeri az egyházakat és vallási közösségeket mint a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezőit. Az új magyar egyházi törvény, még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is, Európa egyik legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye, amely senkinek a vallásszabadságát nem korlátozza és jelenleg 32, az Országgyűlés által elismert  egyház működését biztosítja, lefedve ezzel az egész magyar társadalom vallási beállítottságát.  Az új egyházi törvény, összhangban az Alaptörvénnyel, konform Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival és megfelel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 2., 18. és 26. cikkében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (PPJE) 2.,18. és 26. cikkében, az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 9., 14. cikkeiben, illetve az Egyezmény 12. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikkében, az Európai Unió Alapjogi Chartája 10. cikkelyében foglalt kötelezettségeinknek. Az új egyházi törvény összhangban van az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 17. cikkének 1. bekezdésével is, amely a vallási és egyházi ügyek törvényi szabályozását nemzeti hatáskörbe utalja.

Médiatörvény

Magyarországon a sajtó, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a Magyar Alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába. Magyarországon a nyomtatott és internetes sajtó felügyeletét hatósági szerződés alapján autonóm szakmai szervezetek látják el. A televíziók és a rádiók hatósági felügyeletét az európai gyakorlathoz hasonlóan a kormánytól független, autonóm államigazgatási szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa végzi, az Alkotmány és a médiaigazgatási jogszabályok biztosította keretek között. A Médiatanács minden döntése ellen a független magyar bíróság előtt kérhető jogorvoslat.

Hajléktalanok helyzete

Az Európai Parlament 2011. szeptemberben állásfoglalást fogadott el, melyben felszólítja a tagállamokat, hogy 2015-ig számolják fel az utcai hajléktalanságot. Előirányozza a hajléktalanok megfizethető lakáshoz való juttatását és kezdeményezi, hogy ehhez fel lehessen használni európai uniós támogatási forrásokat. Magyarország Kormányának célja – összhangban az EU által is rögzített irányelvekkel – a közterületi hajléktanság csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése, a hajléktalanok társadalmi integrációjának javítása. Ennek érdekében több lépés, mintaprogram és jogszabály-módosítás történt, és megkezdődött a hajléktalanellátás eddigi működésének felülvizsgálata.  A kormány minden eddiginél szorosabb együttműködést alakított ki az elmúlt időszakban a Fővárosi Önkormányzattal, a hajléktalanellátó szervezetekkel, amelynek köszönhetően például már az idei rendkívüli hidegben mindenkinek jutott szállás az elmúlt évekhez képest, amikor 30-130 fő fagyott halálra a fővárosi közterületeken. Idén 1 fő lett az egyébként rendkívül hideg tél áldozata Budapesten.

Nemi identitás

Végül, de nem utolsó sorban, Magyarországon bármilyen szexuális irányultsághoz tartozó állampolgár szabadon megélheti nemi identitását – írja a sajtóosztály. – Egy, az Amnesty Internationalhoz hasonló nemzetközi civil szervezet közelmúltban kiadott jelentése szerint Közép-Európában Magyarországon legkedvezőbb a homoszexuálisok helyzete.