A KDNP-s Salamont jelölik a kormánypártok alkotmánybírónak
A KDNP-s Salamon Lászlót jelölte alkotmánybírónak az Országgyűlés Alkotmánybíróság (AB) elnökét és tagjait jelölő eseti bizottsága hétfőn – mondta el a testület zárt ülése után Rubovszky György, a bizottság KDNP-s tagja az MTI-nek.
A kormánypárti politikus ismertette: Salamon Lászlót a KDNP jelölte a posztra. A bizottság hétfői ülésén részt vett kormánypárti képviselők támogatták a jelölést, az egyetlen jelen lévő ellenzéki képviselő, a jobbikos Gyüre Csaba pedig tartózkodott. Salamon László – aki a jelölőbizottság tagja és az alkotmányügyi bizottság elnöke – nem volt jelen a tanácskozáson.
Rubovszky György elmondta: a tervek szerint az alkotmányügyi bizottság szerdán hallgatja meg Salamon Lászlót, az országgyűlés pedig jövő hétfőn dönthet a megválasztásáról.
Új alkotmánybíró választására azért van szükség, mert 2013 februárjában távozik egy bíró a testületből, a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály a hónap végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt.
Salamon László 2011 szeptemberében a szintén alkotmánybíróvá választott fideszes Balsai István helyett került az alkotmányügyi bizottság élére. AB-taggá választása esetén a kereszténydemokrata politikusnak – aki 1990 óta tagja a parlamentnek – le kell mondania képviselői mandátumáról, megüresedett helyét pedig a Fidesz-KDNP Pest megyei területi listájáról kell betöltenie a kormányoldalnak.
A vonatkozó szabályok értelmében a 15 tagú Alkotmánybíróság (AB) új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg, a képviselők kétharmadának titkos szavazatával, tizenkét évre.
Az MSZP szerint ócska színjáték folyik
A hatályos szabályozás szerint az AB tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, 45. életévét betöltötte, és kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), illetve legalább húszéves, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A feltételek hosszú ideje nagyjából változatlanok, a Fidesz-kormány a hivatalba lépése után nem sokkal – a kétharmados többség birtokában – megváltoztatta azt a két évtizedes törvényi rendelkezést, amely szerint a parlament kizárólag konszenzussal jelölhet alkotmánybírókat. A bírákat jelölő eseti bizottság azóta nem paritásos alapon áll fel, hanem a tizenöt fős testületbe a kormánypártok tíz főt delegálhatnak.
A meghatározó többség azt jelenti, hogy kizárólag a kormányoldal dönti el, potenciális alkotmánybíróként egyáltalán ki jöhet szóba. Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét 2010 nyarán már egyoldalúan, az ellenzék kizárásával jelölték.
Ezzel azonban a Fidesz nem érte be, mert mindenképpen meghatározó többséget akart az Alkotmánybíróságban is, ezért tagjainak számát tizenötre emelte, és így 2011-ben újabb öt bírót – köztük Balsai István egykori igazságügy-minisztert, korábbi fideszes képviselőt, illetve Szalay Pétert, több ügyben is a Fidesz képviseletét ellátó ügyvédet – delegálhatott.
Az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért az akkori jelölési folyamatról, illetve az öt jelölt alkalmasságáról terjedelmes jelentést tett közzé.
Jövő áprilisban egy újabb alkotmánybíró – Holló András – tölti be a hetvenedik évét, ezért neki is távoznia kell. Amennyiben a Fidesz jelölési gyakorlata változatlan marad, az újabb bíró megválasztása után a kormánypártok bizalmi emberei – miután már nyolcan lesznek – abszolút többségbe is kerülnek a grémiumban.
Az ellenzék az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság munkájában nem vesz részt. Ezzel kapcsolatban Simon Gábor szocialista politikus elmondta: a testület elnöke korábban és most is felkérte a tagokat, hogy nevezzék meg jelöltjeiket. Az MSZP ezt először még komolyan vette, s több személyt, közte elismert, nagy tekintélyű bírót is javasoltak.
Kénytelenek voltak azonban rájönni, hogy „ócska színjáték” folyik, mert a Fidesz kizárólag a „saját alomból” válogat, és ehhez a szocialisták nem kívánnak asszisztálni – szögezte le Simon Gábor. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy van olyan alkotmánybíró, aki a saját önéletrajza alapján nem tesz eleget a feltételeknek, de a kétharmados többséget ez sem zavarta. A politikus hozzátette: amennyiben a helyzet nem változik, a továbbiakban sem kívánnak részt venni az alkotmánybírák jelölésében.
