Jelentősen nőttek az idén az alsóbb fokú bíróságok munkaterhei, különösen szabálysértési és cégjogi területen, ennek ellenére sikerült javítani az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde az MTI-nek elmondta: a tavalyi évet összefoglaló beszámolója már rögzíti a megújult igazságszolgáltatási rendszer első eredményeit, amelyek azonban csak határozott és összehangolt vezetői intézkedésekkel őrizhetők meg.

Az országos ügyérkezés az idei első negyedévben duplája volt az előző év azonos időszakának, három hónap alatt összesen 618 ezer akta érkezett a bíróságokra. Helyi szinten 44 százalékos, a törvényszéki - volt megyei bírósági - első fokú ügyek területén több mint két és félszeres volt a növekedés, ugyanakkor kismértékű, két-három százalékos csökkenés figyelhető meg a törvényszéki másodfokú, fellebbezett ügyeknél, illetve a táblákon, és csaknem 15 százalékos a Kúrián. Az összes érkező ügy 28 százaléka peres, ebben az ügycsoportban több mint felével, 56 százalékkal növekedett az érkezés, ami elsősorban a szabálysértési ügyszakban jelentkezik.

Handó Tünde elmondta: a szabálysértési ügyek számának drasztikus emelkedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a pénzbírságokat elmulasztják befizetni, aminek következményeként a bírság szabadságvesztésre átváltoztatása miatt az ügy a bíróság elé kerül. Ráadásul ezekben az ügyekben kötelező tárgyalást tartani, holott előfordul, hogy csak az érintettek 10-20 százaléka jelenik meg ezeken, amely sok energiát vesz el az amúgy is leterhelt ügyszakban.

Az OBH-nak a bíróságok tapasztalatain alapuló javaslatai nyomán szeptembertől a szabálysértési jogalkalmazást jelentősen javító új törvényi szabályozás lép életbe. Ennek értelmében már nem lesz kötelező tárgyalást tartani, csak akkor, ha ezt az elkövető kéri vagy a bíróság azt hivatalból szükségesnek tartja. Az új törvény szeptember 1-jétől lehetővé teszi a "kvázi" szabálysértési bíróságok felállítását, ezáltal lehetővé válik, hogy hatékonyabban tudnak majd gazdálkodni az erőforrásaikkal a gyors és színvonalas elbírálás érdekében.

A bírói munkaterhek országos szintű mérséklődését jelzi, hogy az egy bírónál egyszerre folyamatban lévő eljárások számában országos átlagban 12 százalékos a csökkenés, és ennél valamivel még nagyobb arányú a központi régióban. Handó Tünde elmondta: a bírák leterheltségének csökkentése nem csupán a bíróságok belügye, és nem is csak mennyiségi kérdés, hiszen ez az egyik feltétele annak, hogy javuljon az ítélkezés színvonala. Ezt segíti a tavalyi jelentős létszámbővítés: 380 új titkári és ügyintézői álláshely jött létre országszerte. A legnehezebb helyzetben lévő Fővárosi Törvényszéken rövidesen 35 új bírói és 50 titkári státusz létesül.

Az elnök kiemelte az igazgatási intézkedések jelentőségét is. A bírósági vezetők fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjék a bírók munkaterheinek alakulását, és megadják a szükséges támogatást. Amikor például egy nagy ügy elindulásakor a bírónak több tízezer oldalnyi iratot kell áttekintenie, segítség lehet egy jogvégzett bírósági dolgozó, titkár kirendelése, vagy legalább a más ügyek tárgyalása alóli bizonyos idejű mentesítés - fejtette ki Handó Tünde.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy javítani kell az igazságszolgáltatásban részt vevők - a bíróság mellett az ügyészség, az ügyvédek, a rendőrség, a szakértők - együttműködésén is, mert ha egy ponton szűk keresztmetszet alakul ki, az rontja az egész igazságszolgáltatás, a folyamat minden szereplőjének megítélését, ahogy ez legutóbb a foglyos ügyeknél az elhúzódó szakértői vélemények kapcsán érzékelhető is volt.

Az érintett szervezetek vezetőinek feladata, hogy közösen feltárják a probléma okát, és megtalálják a kivezető utat. Fontos például a közös szakmai protokollok kidolgozása, hogy ilyen sztenderdek szerint végezzék munkájukat azok, akiknek a feladatai egymásra épülnek az igazságszolgáltatásban. Így elkerülhető, hogy a nyomozás után a bírónak újra szakértőt kelljen kirendelnie ugyanannak a kérdésnek a tisztázásra. Ezeknek a helyzeteknek a kezelése érdekében már megkezdődtek az egyeztetések - mondta Handó Tünde.

A bírósági szervezetrendszer hatékonyságának javítását célozza az a kezdeményezés is, amelynek keretében a kis bíróságokat vizsgálják. A 111 általános hatáskörű helyi bíróságból 71-ben hat vagy annál kevesebb bíró dolgozik, ezen belül 27 bíróságon három vagy annyi sem. A racionalizálás nem feltétlenül bezárást jelent, a cél az, hogy az ügyfelekhez közelebb kerüljön az igazságszolgáltatás. Megoldás lehet a nemzetközi gyakorlatban bevált mozgó bíróságok kialakítása, ezek rendszeres időközönként működhetnének a helyi állami szervek épületében - mondta az OBH elnöke. Handó Tünde szerint a bírói szervezet a nagyarányú szervezeti változások és a jogalkotási dömping ellenére is jól teljesített.