A jog erősíti a szmogveszélyt
A európai szmogjogszabályok egyik visszatérő eleme, hogy súlyos szmog idején a városi tömegközlekedésre terelik át a forgalmat, olykor akár a sztrájkjog korlátozása árán is. Az említett előírások azon a filozófián alapulnak, hogy egy utaskilométernyi utazás „előállításánál” jelentős szennyezőanyag-kibocsátási eltérések vannak az egyes közlekedési ágak között: a kötött pályás közlekedés 4 és a buszozás 6-8 egységnyi szennyezésével szemben az autó 14 egységnyi káros gázt termel utaskilométerenként.
Súlyos szmoghelyzetben tehát megengedhetetlen luxus autóba kényszeríteni a lakosságot. Minderről a hazai szabályozás nem vesz tudomást. A budapesti szmogrendeletben a közlekedési korlátozások közt csupán az szerepel, hogy megtiltható a kedvezőtlen besorolású (kevésbé környezetkímélő vagy dízel), illetve a páros vagy páratlan rendszámú gépjárművek forgalma, ám mindez a tömegközlekedési cégek szolgáltató és belszolgálati járműveire nem vonatkozik.
Vagyis könnyen előállhat olyan szituáció, amelyben a sztrájk miatt nem (vagy csak korlátozott teljesítménnyel) működik, és közben az autós közlekedést is jelentős, akár 60 százalékos mértékben korlátozzák, ami nyilvánvalóan kezelhetelen helyzetet okozhatna.
Budapesten napról napra roszszabb a levegő, amiben az időjárás mellett a sztrájk miatti fokozott autóközlekedés is szerepet játszik. Aki tud, védekezik. Vannak, akik kendővel, mások (képünkön) jobb híján pulóverrel takarják el a szájukat. Ami a meteorológiai okokat illeti, nálunk a téli szmog kialakulásához a tartós szélcsend mellett egy olyan képződményre is szükség van, ami megakadályozza, hogy a szenynyezett, de viszonylag meleg levegő felfelé távozzon.
Ilyen akadály lehet a pára és a köd, de akár egy olyan hideg légtömeg is, amelyet a fölötte lévő melegebb légréteg – mint egy dugót – beszorít a Kárpát-medencébe. Pillanatnyilag ezek az okok fennállnak, és a meteorológiai szolgálat előrejelzése a következő napokra nem ígér jelentős változást (az OMSZ honlapján egyébként nincs utalás a szmoghelyzetre és annak esetleges egészségügyi következményeire, és ugyanez igaz a környezet-egészségügyi mérőállomásokat üzemeltető zöldtárca honlapjára is – a két intézmény egyelőre nem látja súlyosnak a szmogveszélyt).
Az egyre sűrűsödő szmogot a legkönnyebben egy erős széllel érkező front söpörhetné ki, amire rövid távon kicsi az esély. Egy gyengébb front pedig akár észrevétlenül át is süvíthet felettünk, anélkül, hogy a hideg, szennyezett levegőt kitolná.
Az időkép.hu budapesti légszennyezettség-térképe: