A köztisztviselők indokolás nélküli felmentési lehetőségét és a végkielégítés két hónapra történő csökkentését bevezető törvénymódosítás az alkotmánnyal, a jogalkotási törvénnyel, az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorlatával és az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes – hangoztatta pénteki sajtótájékoztatóján Bertha Szilvia jobbikos politikus, aki Apáti István képviselőtársával közösen fordult az Ab-hez.

Az ellenzéki párt a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény két paragrafusának megsemmisítését kéri, ezek úgy szólnak: „a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indoklás nélkül megszüntetheti”, illetve "a felmentési idő két hónap”. A törvénymódosítás decemberi elfogadása előtt a felmentést indokolni kellett és a felmentési idő a jogviszonyban töltött időtől függően 2-8 hónap között volt.

A Jobbik álláspontja szerint a két rendelkezés az alkotmány több pontjába is ütközik, ilyen például a diszkrimináció tilalma, a munkához való jog sérelme, a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége és a független, demokratikus jogállamiság.

Emellett az ellenzéki párt úgy véli, hogy a jogszabály a jogalkotási törvényt is sérti, mert hatályba lépését megelőzően a jogalkotó nem biztosított elég időt a jogalkalmazónak a felkészülésre, hiszen a módosítás a kihirdetést követő második napon érvénybe is lépett.

Bertha Szilvia arra is emlékeztetett: az Ab korábbi határozataiban kimondta, hogy a közszférában az úgynevezett elbocsáthatatlanság elve érvényesül, vagyis felmenteni csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján lehet, indoklás nélkül nem.

Az ellenzéki párt szerint a törvénymódosítás az Európai Unió Alapjogi Chartájába is ütközik, amely megállapítja az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez való jogot.